2018 09 18

Szerelmem, Víziváros

Tizennyolc műemléki épület felújítása

A fővárosi Várhegy lejtőinek barokk házacskái, a Duna-parti palotasor és több szép műemléki templom őrzi a viharos évszázadok nyomait, a törökök budavári kiűzése után újjáépült Víziváros régi hangulatát. Tizenöt éve kezdte szisztematikus felújítási programját a Budavári Önkormányzat, hogy megmentse az itt található több száz éves leromlott műemlék épületeket. A Szerelmem, Vízivárosra keresztelt program 2013-ban ért véget, a munka során tizennyolc épületet hoztak rendbe a mai kor igényeinek és a műemlékvédelem elvárásainak szellemében. 

 

vizivaros-1

 

A negyedik ciklus óta regnáló polgármester, Nagy Gábor Tamás előrelátása indította el a tizenöt évig tartó folyamatot. – Persze a felújításnak soha nem lesz vége, mert műemlék a kerületben akad még elég – hangsúlyozza Aczél Péter, a kerület főépítésze. A rendszerváltás után az IKV kezeléséből önkormányzati tulajdonba kerültek a műemlék épületek. A reprivatizáció a városrészt nem érintette, mert a kerület bölcsen úgy döntött, hogy a Várnegyed épületei olyan gondoskodást kapjanak, amely méltó a világörökségi helyszínhez. Műemlék azonban nemcsak a budai várfalakon belül, de annak lábánál is szép számmal található. A kerület kétharmad része világörökségi terület, az épületek jelentős része ide esik, a helyhatóságot tehát különösen nagy felelősség és gondosság terhelte a felújítások során.

 

vizivaros-2.jpg

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

Az önkormányzat – gazdasági erejétől függően – minden évben felújított egy-két épületet, s nemcsak azzal a céllal, hogy rekonstruálja a régi állapotokat, de több esetben az épületeknek értelmes, hasznos funkciót is kellett találni. Természetesen a műemlékeket a kerület továbbra sem adja el, de ha lehetősége nyílik rá, már piaci alapon is hasznosítja. Nem könnyítette meg a feladatot, hogy olykor bérlőket kellett kiköltöztetni, netán hajléktalanokat, és annak eldöntése sem volt egyszerű, hogy az épületet jelenlegi vagy korábbi állapotában állítsák helyre. – A döntéseket kizárólag a minőség motiválta, nem zsúfoltunk be semmit az épületekbe, az eredeti vagy ahhoz közeli állapotot állítottuk helyre – szögezi le Aczél Péter.

Mentendő a gazdag műemléki örökséget, a Budavári Önkormányzat számos fővárosi városrehabilitációs programon indult, sikerrel. Tizennyolc felújítást vitt véghez, a 2,7 milliárd forintot részben saját forrásból, részben pályázati támogatásból fedezve. A megújult műemléki épületek a következők: Batthyány utca 25.; Batthyány tér 3., 4.; Fő utca 3., 5., 20.; Hunyadi utca 9., 18.; Iskola utca 12., 14., 32.; Pala utca 8.; Szalag utca 12., 18., 20.; Toldy utca 9., 14.; Kapucinus utca 9.
Az egyes épületeket az állag alapján választották ki. A rekonstrukciók minden esetben az eredeti anyagokkal, téglával, kővel vagy vegyes falazattal készültek. Egy műemléki épület felújítása mindig összetett feladat, tisztelet kell ahhoz, hogy a romhalmaznak tűnő épületeket is ugyanolyan alázattal kezeljék az arra illetékesek – állapítja meg Márkus István, beruházási ügyintéző. Nagyon komoly művészettörténeti kutatás előzte meg a munkát: levéltári adatokat, régi térképeket, egykori (átalakítási) terveket, fotókat, festményeket, metszeteket vizsgáltak, megbontották a régi vakolatot, festékrétegenként szedték vissza a különböző korok rétegeit, mindemellett azt is kutatták, kik voltak az épületek tulajdonosai, mivel foglalkoztak. Egy-egy munka végén akár száz oldalas dokumentáció is született.

Minden háznak megvan a maga érdekes története.
A Batthyány tér 4. alatt fogadta vendégeit 1730-tól majd száz éven át a Fehérkereszt Fogadó, amelyben a legenda szerint megszállt Casanova is; innen ered a ház elnevezése. Az bizonyos, hogy maga II. József, a kalapos király is járt itt a fogadóban.
A program a Kapucinus utca 9. szám alatt zárult, amely talán a legizgalmasabb volt mind közül, hiszen az épület állt már a török korban is, majd az évszázadok során számos beavatkozás érte. A hajléktalanok lakta épületet barokk dominancia jellemezte, az 1686-os ostrom után török turbános sírkövekkel állították helyre. A régészek találtak középkori pince téglafalakat, beépített gótikus ablakszárkövet és ülőfülkéket is a falban, valamint különböző korok mennyezeti festését. A felújítás során törekedtek mindezek bemutatására, a Kapucinus utcában például láthatók a turbános sírkövek, visszaépítették az egykori címerrel ellátott, barokk pincepadlót burkoló téglákat, műemlék téglával pótolva a hiányzó részeket.

A felújított épületek megváltoztatták az utcaképet, így az arra járó mai városlakó az élő múltat, a történelmet érezheti maga körül.

 

Velkei Tamás

 

Cikk képekkel

Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

Blog archivum

...