2019 06 05

Téglagyárból talajgyár

Rekultiváció és hulladékhasznosítás a Fehérvári Téglaipari Kft.-nél

Székesfehérvár északi külterülete, a Fehérvári Téglaipari Kft. működő agyagbányája. Ipari jelleg, kamionok, munkagépek, helyenként téglakupacok... A telek bejáratánál látványos, homlokzatán az egykori téglagyár országszerte ismert termékeit bemutató épület. És a legmeglepőbb: a telephely nagy részén burjánzó oázis.

 

kornyezetvedelem-banya-1

 

A gazdasági válság több hazai téglagyártóhoz hasonlóan a Fehérvári Téglaipari Kft.-t is ellehetetlenítette. A gyártás 2008-ban végleg befejeződött, ebben a helyzetben pedig a bányavállalkozó kötelezettsége a rekultiváció, ami többnyire úgy zajlik, hogy a gödröt a talajfelszínig inert hulladékkal feltöltik, majd ezt lezárják egy kb. 20 cm-es humuszos réteggel, és befüvesítik. A szokásos rekultivációs feladat azonban itt jelentősen módosult.

 

kornyezetvedelem-banya-6.jpg

 

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

Horváth Sándor ügyvezetőt nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy lehetne a bánya területén kitermelhető ásványi anyaggal egy olyan új tevékenységbe kezdeni, amely biztosítja a cég további gazdaságos működését. Ekkor jött az ötlet, hogy a területet 20 cm-nél jóval nagyobb mélységben lehetne termékennyé tenni egy olyan anyag létrehozásával, amelynek előállítása során a felhasznált szerves hulladék a helyszínen hasznosul. A jogi és környezetvédelmi feltételek megteremtése után keresett meg bennünket Sándor azzal, hogy a téma szakértőiként vizsgáljuk meg, milyen összetételűnek kell lennie az elkészítendő talajkeveréknek, feltalajnak ahhoz, hogy az megfelelő termékenységű legyen.

A 2014-ben készített szakvéleményünk a növények szükségletei alapján határozta meg, mit kell tartalmaznia egy ilyen keveréknek. A növények megfelelő fejlődéséhez olyan talajkomponensekre van szükség, amelyekben egyrészt kialakulhat az ún. pórustér, amelyben a víz tározódik, és a gyökér növekedik (ezt a bányában rendelkezésre álló ásványi anyagok biztosíthatják), másrészt szükség van tápanyagokra (ezeket megfelelő szerves anyag tartalmú hulladékok, illetve melléktermékek, maradékanyagok is biztosíthatják, egyúttal magas víztartalmuk is hasznosul). A két hasznosíthatatlan anyagcsoport kombinációjából jöhet létre a termékeny talajkeverék.

A mesterséges talajkészítés ősidők óta létezik. Például az amazóniai indiánok a különböző szerves anyagokat tartalmazó hulladékokat az égetés után bekeverték a talajba, s ezek a területek ma is a legtermékenyebbek közé tartoznak. A mi eljárásunk újdonsága a tudományos megalapozottságon kívül az, hogy a rekultiváció és a szerves hulladékok hasznosítása egy helyszínen és egyszerre történik, így a folyamat rendkívül gazdaságosan végrehajtható. A termékeny helyettesítő talajközeg a Fehérvári Téglaipari Kft. telephelyén egy részletesen meghatározott folyamatban, gyorsított eljárással készül. Közben folyamatosan kísérletezünk, monitorozzuk a tevékenységet, és fejlesztjük a technológiát.

A szerves anyag egy fogadómedencébe érkezik, majd a keverőmedencében a markoló a bányászati tevékenység folytán rendelkezésre álló ásványi anyagokkal mixeli, a keverék pedig az átmeneti tározóba kerül. Az érlelés során a keverékhez olyan biológiai komponenseket tartalmazó kiegészítő anyagok kerülnek, amelyek segítik a szerves anyagok lebontását és a talajosodási folyamatot. Az érlelést követően 1-2 évig hagyjuk, hogy a felszínt lágyszárú növények lepjék be, hiszen ezek jól strukturálják a közeget, és a jelentős mennyiségű biomassza zöldtrágyaként hasznosulva tovább gyorsítja a talajosodás folyamatát. Az így kialakult talajfelszín művelhetővé válik, a művelés által pedig a folyamat tovább gyorsul, majd következhet az adott talaj összetételéhez illeszkedő fák kiválasztása és elültetése, így néhány éven belül egy erdőszerű növénytakaró alakul ki. A felszínen energetikai célú növénytermesztés is megvalósítható, illetve az elkészült talajkeverék más degradált területekre kiszállítva is alkalmazható.

Nemsokára várhatóan lezárul a helyettesítő talajközeg előállítási technológiájának szabadalmaztatása: ezután lesz lehetőségünk az eljárás adaptálására. Magyarországon a degradált területek egy részének rekultivációját, egyúttal a szerves hulladékok és melléktermékek ésszerű hasznosítását kb. 20-25, a Fehérvári Téglaipari Kft. telepéhez hasonló méretű telep kialakításával meg lehetne oldani, ezért fontos lenne ezt a technológiát máshol is bevezetni.

 

Dr. Heil Bálint, erdőmérnök, szakmikrobiológus, Soproni Egyetem
Dr. Kovács Gábor, erdőmérnök, talajtani szakmérnök, Soproni Egyetem

 

Lejegyezte: Ladányi Ágnes

 

Cikk képekkel

 
Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

Blog archivum

...