2018 01 09

Ház a cseresznyefák között

Korszerű és emberléptékű

A kicsi szép. Ernst Fritz Schumacher német közgazdász 1973-ban megjelent, ökológiai alapműnek számító könyvében a közgazdaságtant a végtelen növekedés és mértéktelen fogyasztás helyett a „józan ész” talajára helyezi vissza. A kicsi szép, mert emberléptékű: egy fenntarthatóbb, működőképesebb világot alapoz meg. A fiatal építész házaspár, Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya saját tervezésű családi háza ezt a szemléletet példázza.

 hazbemutato-cseresznyefak-budakeszi-5-bujnovszky

 

A Budakeszi-Makkosmária külterületi részén, az erdő alatti kis utcában található telekre Gábor és Orsolya két évig tervezgették leendő házukat. Zegzugos kert, óriási gyümölcsfák, ásott kút – paradicsomi környezet. 12 x 100 méter méretű, 10 százalék lejtésű földterület, oldalhatáros beépítés, 3 százalékos beépíthetőség, legfeljebb 3,5 méteres építménymagasság… és kevés pénz az építkezéshez. Ezek voltak a kiinduló paraméterek. Ilyen feltételek között kellett megvalósítani az épület alapsejtjét, amely elegendő a beköltözéshez, de későbbi bővítésével a család növekedését is követni tudja.

 

Bővíthetőség és visszaalakíthatóság

2009-ben költözött be az akkor még háromtagú család a 29 négyzetméter földszinti alapterületű, tetőtér-beépítéses házba. Tudva, hogy a beépíthetőséget hamarosan megemelik, a bővítést még a folyamat elején megtervezték, így már ekkor elkészült a teljes alapozás. A család bővülésével először a 21 négyzetméteres, házhoz toldott pergola padlását építették be dupla gyerekszobának. Mire megszületett a negyedik gyerek, a pergola földszintjét is beépítették, így nőtt végleges méretére az összesen 50 négyzetméteres földszinti alapterületű ház. A bővítés utáni méret most elég a családnak. Az eresz jócskán túlnyúlik a házon, nyitott tornácként szolgál, jó időben pedig a kert is a lakótér meghosszabbítása. Ha majd kirepülnek a gyerekek, a fűtött terek visszaalakíthatók az eredeti garzonméretre, a bővítmény pedig télikert, nyári lakrész lehet.

 

hazbemutato-cseresznyefak-budakeszi-1-zsitva.jpg

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

Természetes és újrahasznosított anyagok

A természetből csak annyit szabad elvenni, amennyit feltétlenül szükséges: ez az anyaghasználatra is igaz. Természetes és lehetőleg bontott anyagokból építkeztek, a gazdaságosság és az újrafelhasználhatóság találkozása kiváló megoldásokat eredményezett. A tető borítását bontott hódfarkú cserépből oldották meg, a tarka cserepek izgalmas felületet teremtenek. A harminc centiméteres belső tartófal és a tizenkét centiméteres külső téglafal bontott téglából épült. A téglával burkolt homlokzat időtállóbb és a házaspár szerint esztétikusabb is, mint a vakolt fal. A két falréteg közötti 30 centiméteres rést újrahasznosított újságpapírból készült cellulózréteg tölti ki. A tetőszerkezet fafödémmel egybeépített, ún. ollóágas fedélszék, a háromrétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók szintén fából készültek. Az épületen belül csak természetes anyagokból készült glettanyagokat, festékeket és lazúrokat használtak. A beépített természetes anyagok részt vesznek a páragazdálkodásban, ezzel segítik az egészséges lakóklíma megteremtését.

„Az anyagoknak színe, tapintása, illata, struktúrája van. Ha kicsit odafigyelünk, történetet is mesélnek nekünk. Az új építőanyagnak rövidebb mondanivalója van, a bontott, újrahasznosított szerkezetek hosszabb élettörténetről mesélnek.” (Bártfai-Szabó Gábor)

 

Alacsony energiaigény – minimális gépészettel

Az építész házaspár arra törekedett, hogy az energiahatékonyság szempontjait a lehető legolcsóbban és minimális gépészettel érvényesítse. A napenergia hasznosítását az épület déli tájolású, nagy üvegfelületei biztosítják. A három cseresznyefa közé beépült házat a nyári időszakban (a tornácon kívül) a fák is árnyékolják, ráadásul a gyerekek a tetőtéri ablakból ehetik gyümölcsét… A speciális szerkezeteknek köszönhetően az épület energiaigénye rendkívül alacsony. Hőszigetelő értéke jobb, mint egy passzívházé, de nincs szüksége mesterséges szellőzésre. Az eredetileg használt nagyobb teljesítményű pelletkályhát mostanra egy 2,4 kW-os, fával fűthető passzívház-kandallóra cserélték: ez is bőven elég. A meleg vízről éjszakai áramra kötött villanybojler gondoskodik. A kezdeti elvárásoknak megfelelően az épület fenntartási költsége töredéke egy hagyományos épületének.

„Saját házunknál tervezési alapvetés volt, hogy akkora házat építsünk, amekkorára az adott életfázisban szükségünk van. A ház legyen bővíthető és visszaalakítható, illetve anyaghasználata, „viselkedése” legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszerű műszaki paraméterekkel felruházott lakóház, a gépészet minimálisra csökkentésével. Ahol a nyári meleg kint tartásáról nem légkondicionáló gondoskodik, hanem a ház maga oldja meg, hosszan kinyúló eresszel és vastag falszerkezettel, valamint a körbefogó lombhullató növényzet és a jó tájolás. Alapvetés volt, hogy a felhasznált anyagok lehetőleg legyenek bontott, újrahasznosított anyagok.” (Bártfai-Szabó Gábor)

A fenntartható építés átfogó szemlélete rendkívüli tudatosságot igényel. A ház tervezőit konvenciók helyett ez a tudatosság vezérelte. Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya családi háza 2010-ben Év Háza díjat nyert. Az azóta teljes nagyságára bővített épület jól példázza, hogy a valódi szükségleteket felismerve egy emberléptékű, a természettel harmóniában lévő ház korszerű értéket képvisel.

 

Ladányi Ágnes

 

Fotó: Bujnovszky Tamás, Zsitva Tibor

 

Cikk képekkel

Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

Blog archivum

...