A téglakályha reneszánsza - MATÉSZ
2018 01 22

A téglakályha reneszánsza

Látványos fűtőtest – nagy hőtároló tömeg

Sokadik virágzását éli napjainkban a téglakályha. Nem csoda, hiszen alkalmazása mellett számos érv szól. Hőtároló képessége hasonlatos a cserépkályháéhoz, s bár egy azonos méretű téglakályha tömege nagyobb, lényegesen kevesebbe kerül, mint a cserépkályha. Kialakításában ugyanolyan formagazdag lehet, mint mívesebb anyagból készült társa, ugyanakkor a tégla kombinálható kályhacsempével, és vakolható is.

 eletmod-teglakalyha-2

 

A téglakályha belső szerkezete – a cserépkályháéhoz hasonlóan – samottból épített tűztérből és füstjáratokból áll. A legfőbb érv a téglakályha mellett, hogy a kályhacsempéhez képest a tégla kb. tizedannyiba kerül: míg egy átlagos méretű cserépkályhához szükséges kályhacsempe ára 200-300 ezer, addig a tégláé csupán 30 ezer forint. A kályhához szükséges egyéb anyagok árában és a munkadíjban már nincsenek érdemi különbségek. Hazánkban másodvirágzására leginkább Kelet-Magyarországon van példa, ahol a megrendelők kevésbé tehetősek, ellenben a terület bővelkedik fában.

 

eletmod-teglakalyha-1.jpg

 

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

Napjainkban Magyarországon is elterjedőben van az úgynevezett tömegkályha, amelyet elsősorban Észt-, Lett-, Finn-, Svéd- és Oroszországban, valamint Norvégiában használnak. Ezek a kályhák valójában nagyobb méretű, terjedelmes téglakályhák, amelyeket az Európa más részeire jellemző téglakályhákhoz képest más füstjáratokkal építenek. Átlagos tömegük 3-5 tonna, de esetenként akár 8-10 tonnát is nyomhatnak. Nagy András kályhásmester szerint egy kissé túldimenzionált ez a trend, lévén e hatalmas fűtőtesteket nem erre az éghajlatra, kultúrára tervezték; megfelelő hőszigeteléssel rendelkező ház esetében a mi éghajlatunkon erre nincs szükség. Észak-Kelet-Európában sokkal hidegebb hőmérsékleti viszonyok közt használják a tömegkályhát, miközben a befűtendő alapterület is nagyságrendekkel nagyobb, mint a hazánkban megszokott.

A téglakályha hőtároló képessége hasonló, mint a cserépkályháé. Kicsit lomhábban melegszik ugyan fel, de mérettől függően 12 vagy 24 óráig is raktározza a hőt, és melegíti környezetét. Egy nagyobb tömegkályha akár két napig is megtarthatja a meleget. A tégla aktív „résztvevő”: egyaránt fontos a szerepe a hő felvételében és leadásában. Helyét gondosan meg kell tervezni, mert egy átlagos téglakályha tömege kb. 1,5-2 tonna (a cserépkályháé kb. 1-1,5 tonna), ezért fontos, hogy a födém elbírja a roppant súlyt. Megfelelően erős födém esetén ugyanakkor akár az emeletre is építhető; a tervezők a felsőbb szintre leginkább 0,7-1,2 tonnás kályhát ajánlanak.

A biztonságos üzemelés érdekében nem lehet spórolni az előírásoknak megfelelő kéményen, ám elmondható, hogy a pontos tervek szerint készült, szakszerűen megépített téglakályha megfelelő használat esetén hasznos és biztonságos tüzelőberendezés.

A tégla esztétikailag egyszerűbb a kályhacsempénél (igaz, sokan éppen ezért kedvelik), ám ugyanolyan formagazdag kályhákat lehet belőle készíteni. A téglakályha külső megjelenése lehet natúr vagy vakolt felületű, de lehetőség van a kétfajta felület kombinálására is. A kályha továbbá épülhet vegyesen téglából és kályhacsempéből, amely különleges, egyedi formavilág kialakítására ad lehetőséget a kályhásmester és a megrendelő számára. Kályhán kívül kandalló vagy kemence is készülhet téglából.

A megrendelők mintegy fele új tégla helyett bontott téglából készült kályhát (illetve kandallót vagy kemencét) szeretne; keresik a díszítéshez a címeres és monogramos téglákat. Gyakori kívánság a „szeletelt”, 2-4 centiméteresre vágott téglával burkolt kandalló is.

A hosszú élettartam érdekében érdemes a téglakályhában száraz fával tüzelni. A téglakályhát – mint a cserépkályhát is – egy nap elég egyszer megrakni, sőt, az a jó kályha, amelybe egy napra elegendő mennyiség be is fér. Miután elégett a tüzelőanyag, el kell zárni; a kályha lényegében ekkor kezd fűteni.

Ha szakszerűen építik és használják, illetve kizárólag fával fűtik, mindennapos használat (és rendszeres karbantartás) mellett 20-25 évig működik átrakás nélkül. Ezután lebontják, általában csak az alapjai maradnak meg, ám a téglák nagy részét tisztítás után újra fel lehet használni. Ritkább alkalmazás mellett természetesen nagyobb a téglakályha átrakás nélküli üzemidejének hossza. Háztartási vagy egyéb fahulladék, préselt fa égetése jelentősen csökkentheti élettartamát, és környezetünkre is káros hatású. Nagy András az ilyen tüzelőanyag használatát senkinek sem javasolja.

 

Velkei Tamás

 

Cikk képekkel

Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

Blog archivum

...