2018 05 03

Csempekészítő mesterség – művészi szinten

A Pataki Tiles

A Pataki Tiles csempemanufaktúra évek óta a hagyományos kézműves technikákkal és azok modern újraértelmezésével kísérletezik. Az egyedi igények alapján készülő, művészi színvonalú csempéket a világ minden tájára szállítják. Tavaly már több mint 4000 m2 csempe került ki a műhelyből, javarészt szállodák, éttermek, fürdők számára Tbiliszitől Londonig, de nagyon sok családi házban, lakásban is ott vannak termékeik. A manufaktúra alapítója és vezetője, Pataki Mátyás mesél munkájukról. 

 

patakitiles-2

 

Szobrász szakon érettségiztem, majd ezüstművesként tanultam, végül fémműves formatervező szakon diplomáztam. Az egyetem után úgy tűnt, komoly jövő vár rám ötvös iparművészként, de az élet másfelé sodort, sokáig mint formatervező, tárgytervező dolgoztam.

 

patakitiles-5.jpg

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre


A csempekészítés váratlanul talált meg. Kaptam egy eredeti, 15. századi, intarzia-berakásos normann csempét, azzal a kérdéssel, tudok-e ilyet csinálni. Évekig rakosgattam, amire nekiláttam, egy csavar fejével mintázgattam az első darabot. Lassan elkezdtem csempekészítéssel foglalatoskodni, fölkutatni a régi kézműves technikákat: szakemberektől kértem tanácsot, szakirodalomban kutattam, majd a műhelyben összegeztem a tapasztalatokat. Közben egy Szeged melletti kis faluban, Újszentivánon két barátommal létrehoztuk a Pataki Tiles manufaktúrát, amelynek a művészeti vezetője vagyok ma is.

Amikor volt már néhány jól sikerült mintám, Angliában tanulmányoztam a középkori csempekészítési technikákat, és 2009-ben a York-i All Saints templom 15. századi padlóburkolatának rekonstrukciójához már én készítettem a csempéket. Aztán sorra jöttek az újabb ötletek és feladatok, elkezdtünk saját, új termékek fejlesztésével is foglalkozni, s a hobbiból néhány év alatt munka és megélhetés lett.

A rekonstrukciós munkához alázat kell, hogy mintáról mintára végigmenve, minden érzékszervemmel azt próbáljam, a korabeli mester hogyan készítette a csempét, mert amit a régiek tudtak, az fantasztikus minőség. A másik oldalról, tervezőként kicsit hátralépve azt mondom, hogy a csempe nagyon jó grafikai felület, ha akarom, egy másik színt, motívumot vagy egy nagyon modern világot tudok beletenni, alkalmas tehát az áttervezésre, új ötletek megvalósítására.

Először egyedül dolgoztam, azután két segéddel, szép lassan fejlődtünk föl, mára a manufaktúra 15 családnak nyújt megélhetést. Műhelyünk már nem a házunk mögött, hanem a falu legrégebbi épületében van, ami valaha egy elhanyagolt ingatlan volt. A régi dolgokat megmentve mindent magunknak, hosszú távra építettünk. Intarziás csempék alkották az első termékcsaládokat, majd fokozatosan bővült a kollekció, újabbak és újabbak születtek. Nagyon sokféle csempét késztünk, ebből is látszik a hozzáállásunk – szeretünk alkotni, új dolgokat kipróbálni. Jelenleg egy új termékcsalád létrehozásán dolgozunk, megkezdtük az agyagporból készülő, égetett kerámia metlachi lapok gyártását. Idén januárban a salzburgi Monumento kiállításon mutattuk be a fejlesztést. Az értékmentés fontos célunk, bízunk benne, hogy a gyönyörű hazai klasszicista és szecessziós épületeket – megfelelő minőségű, korhű építőanyagokkal – előbb-utóbb Magyarországon is fölújítják.

Állandóan kísérletezünk, keressük az újabb színeket, mintákat, technikákat. Azt vettük észre, hogy megrendelőink, a velünk dolgozó építészek, belsőépítészek is szeretik ezt a folyamatot: együtt megtalálni az adott helyhez legjobban illő színeket, formákat, felületeket. Az elmúlt években sok ilyen izgalmas alkotói folyamatban vettünk részt neves tervezőirodákkal.

Művészi kerámiákat készítünk. Amit szeretünk, azt csináljuk, ez utat tör magának. Remélem, hogy a csempéinken látható az a szeretet és gondoskodás, ami a munkafolyamatokban végig jellemző. Amit kiadunk a kezünkből, azzal eltöltjük az időt, és ez látszik is. Fontos, hogy érezzük az anyagot, hogy egy mázazás mitől lesz finom, mitől lesz áttetsző, fedett, mély, könnyű. Tudjuk, hogy miért olyan. Nem akarunk gyár lenni, szeretnénk, ha a munkánkban a lélek megmaradna.

 

Pataki Mátyás

 

Cikk képekkel

Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

Blog archivum

...