A Frigyes-laktanya megújulása
2018.02.12.
Mára a Frigyes-laktanya Győr egyik legszebb és legpatinásabb lakó- és üzleti negyedévé vált, így a város ékköve lett az elmúlt években elvégzett felújításnak köszönhetően. A ma már Leier City Center néven működő műemlék épületegyüttes rehabilitációjánál a legfontosabb szempont a minőségi építőanyagok használata és a korhű megvalósítás volt.
A helyi köztudatban Frigyes-laktanya néven élő, Rieger Ervin tervei alapján épült épületegyüttes átadására 1897-ben került sor. A monarchiabeli típustervek alapján, a XIX. századra jellemző historizáló stílusban épült győri laktanya nevét Frigyes főhercegről kapta. A névadás a kor szokásait követte, Habsburg-Tescheni Frigyes (1856-1936) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári és királyi tábornagy, később az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka volt. Az épületegyüttes Zechmeister Károly polgármestersége idején, a városháza, a városi kórház, a törvényszék, az iparkamara és bankok, pénzintézetek épületeivel egy időben, a város fejlődésének egyik nagyon fontos szakaszában létesült.
A Horthy-korszakban a hadsereg kiemelt szerepet kapott, a jelentős győri kötődéssel rendelkező Darányi Kálmán miniszterelnök itt hirdette meg 1938-ban a hadsereg fejlesztését is célzó győri programot. A német megszállást követően az amerikai hadsereg bombázta Győrt, és természetesen a Frigyes-laktanya is célponttá vált. Győr ekkor a magyar városok egyik legromosabbja volt.
A II. világháború után 1948 nyaráig a szovjet hadsereg használta az épületegyüttest, amely még akkor is a város tulajdonaként szerepelt. 1948 után a kialakuló egypártrendszer és az államosítás hatására nemcsak a magántulajdont, hanem Győr város közösségi tulajdonait is bekebelezte az Államkincstár. A Honvédelmi Minisztérium 1956-ig birtokolta az épületkomplexumot. 1957-1988 között ismét a szovjet csapatok állomásoztak a laktanyában, amelynek állaga az évek során tovább romlott.
A kaszárnya 1989-ben újra Győr város tulajdona lett, majd magántulajdonba került, pénz hiányában azonban pusztulását nem sikerült megállítani. Bár 2001-ben műemlékké nyilvánították, pár évvel később, 2005-ben elsőként kapta meg a kétes elismerést jelentő műemlékvédelmi Citrom-díjat.
A területet 2005-ben vásárolta meg a Leier cégcsoport, ekkor fogott hozzá a XIX. század végi műemlék épületek többlépcsős felújításához. A felújítás célja az volt, hogy az épületek karakterét megőrizve, de modern, világos, tágas, jól hasznosítható és a műszaki paramétereknek megfelelő belső tereket alakítsanak ki. A régi tetőterek beépítésével jelentős alapterület-növekedést ért el a tervező csapat, ami elengedhetetlen volt a gazdaságos használhatóság miatt. Az épületek homlokzatán jelentős változás nem történt, hiszen csak a korábban befalazott nyílászárókat bontották ki, illetve a tönkrementek helyére az eredetivel megegyező osztású, hőszigetelő üvegezésű fa nyílászárók kerültek.
Elsőként az egykori tiszti kaszinó épületét újította fel a beruházó: ez lett a cégcsoport központi irodaháza. Második lépcsőként az egykori altiszti épület, majd a legénységi A-épület következett – ennek belsejében az épület fizikai adottságai miatt az építészek két önálló, hidakkal összekötött, íves üveghomlokzatú épületmagot terveztek, amely egyedülálló építészeti látványt nyújt. A rekonstrukció ezután az egykori fogda, majd a legénységi B-épület felújításával folytatódott, így eddig összesen öt épület újult meg.
Az egykori katonai alakulótér helyére vízfelülettel, növényekkel díszített park létesült, a terület alá nagy befogadóképességű, nyilvános mélygarázs került. Az épületegyüttes jelenleg üzleti- és lakónegyedként funkcionál, prémium kategóriás iroda- és üzlethelyiségeknek, valamint exkluzív bérlakásoknak helyet adva.
Fotó: Rendes Ákos
