A kályha a Nap kisöccse
2018.02.26.
A kályhaépítők között az a mondás járja: a kályha azért kiváló fűtőeszköz, mert „bio, öko és grün”, azaz biológiailag megújuló energiaforrással működik. Emellett egyedi életérzést, kellemes meleget biztosít használójának, a pattogó tűz látványa barátságossá varázsolja az otthont. A kályha a családi élet központja, nem csak fűti, díszíti is a lakást, és jól illeszthető a különböző építészeti stílusokhoz is.
A kályhaépítők szervezetbe tömörülve próbálnak minél több hívet szerezni e pompás fűtőeszköznek. A Magyar Cserépkályhások, Kandallóépítők és -gyártók Országos Ipartestületének (MACSOI) elnöke, Herczku Gyula elmondja, hogy a 2004-ben alakult szervezet összetartja a szakmát, tagjait tájékoztatja a trendekről, tartja a kapcsolatot a hivatalos szervekkel, szoros kapcsolatban áll a kézműves- és iparkamarával, törekedik a mesterek becsületének visszaállítására, nem utolsósorban pedig koordinálja a mestervizsgákat. A taglétszám a kezdeti húszról mára százharmincra duzzadt, s bár az építőipar mélyrepülése máig tart, a kályhás szakma perspektívája egyre jobb. – Egy kályha mindig biztonságot ad. Ha kémény, fa, kályha van, nem lehet probléma – vallja az elnök.
A vásárlók legfőbb szempontja a megújuló energiaforrás mellett az otthon számára nyújtott sugárzó meleg – tartja a kályhás szakma arról, miért építtetnek manapság kályhát az emberek. Mivel a kályha valóban sugárzó hőt ad le, a kályhát – készüljön cserépből vagy téglából – célszerű a lakás központi részén elhelyezni. A kályha nagyon meghálálja a bizalmat: külföldön már kimutatták melegének gyógyító hatását, amelyet a Napból áradó hőhöz hasonlítanak. A kályhás társadalom ezért azt szokta mondani: „A kályha a Nap kisöccse”.
Előnye az is, hogy működése közben nem képződik por. Ismert antibakteriális hatása is, mivel az égéshez magába szívja a levegőt, ezáltal megtisztítja a lebegő poratkáktól a lakás légterét, vagyis fertőtlenít. Téves az a kép, hogy a fa égése során füstöt okádnak a kémények: csak a begyújtást követő negyedórában száll fel szürke füst, később szinte „láthatatlan” az égés. A megfelelő égéshez természetesen elengedhetetlen a megfelelő minőségű tűzifa használata. A tüzelésre alkalmas keményfa kiválasztása mellett fontos kritérium, hogy a tűzifa víz-, illetve nedvtartalma alacsony (lehetőleg 30 százalék alatti) legyen, mert akkor ég a legjobban.
A kályha hatásfoka nagyszerű, nyolcvanöt százalék feletti, míg a Magyarországon elterjedt vegyes tüzelésű kazánok ennél kisebb hatásfokkal működnek. Az ugyancsak környezetbarát kandallókkal összevetve a hőtároló-kapacitás billenti a kályhák felé a mérleg nyelvét: míg egy cserépkályha nagyjából 15 kilogramm fa elégetésével 12-24 órán át ad le meleget, ugyanehhez a teljesítményhez egy kandalló esetében 50 kilogramm fát is el kell égetnünk.
A fatüzelés az egyetlen igazi alternatív energiaforrás, vallja a régi kályhás dinasztia tagja, Nagy András, a kályhások ipartestületének egyik vezetője. Nem kell hozzá vezeték, fa pedig olyannyira bőven akad hazánkban, hogy még exportálunk is belőle, Magyarország erdősültsége ugyanis közel húsz százalék. Úgy tartják, hogy a fatüzelésű kályha működése széndioxid-semleges, mivel a fa elégetése során nem jut több széndioxid a levegőbe, mint amennyit a fotoszintézis révén megkötött élete során.
Ahogy az élet minden területén, úgy a kályhaépítésben is különböző divatok uralkodnak. A stiláris trend követi az uralkodó építészeti stílusokat, a klasszikustól a profilos kályhákon át a Bauhausig vagy akár a minimál stílusig széles a paletta. A legtöbben szép bútordarabnak is tartják a kályhát, nem egy helyen a lakás dísze. Divat a téglából készült kályha is, ezen belül pedig a címeres, monogramos téglák látható helyre építése a kályhafalban.
Nagy András téglagyűjtéssel is foglalkozik, kollekcióját még római kori darab is gazdagítja. Emellett vállalja cserép- és műemléki kályhák felújítását – utóbbiakból negyven a Szentendrei Skanzenben, több másik pedig a felújított Gyulai várban és a mádi Rákóczi-kúriában található.
Velkei Tamás
