A leggyakoribb tévhitek a tégla falazással kapcsolatban

Hidegben el kell felejteni az építkezést, és sok vízre van szükség egy családi ház tégla falainak felhúzásához? A modern tégla nem elég erős? Bár a kerámia tégla még mindig a leginkább megbecsült és becsben tartott építőanyag Magyarországon, gyakoriak a falazással kapcsolatos városi legendák és hiedelmek. Íme a leggyakoribb tévhitek és az azokat cáfoló tények, amelyekről fontos tudni az építkezés előtt.

Rengeteg víz kell a tégla falazáshoz?

Általános vélemény, hogy a falazáshoz rengeteg vízre van szükség, mert máshogy nem lehet a téglák kötőanyagát, a habarcsot elkészíteni. Ez már régen nem igaz! A kerámia téglák esetében ma már elérhető olyan megoldás, amely ebben a munkafázisban szinte nullára csökkenti a vízhasználatot. Egy átlagos méretű, 100 négyzetméteres családi ház falainak elkészítéséhez a hagyományos, habarcsos falazással körülbelül 4200 liter ivóvízre van szükség, a Porotherm Rapid rendszer alkalmazásával azonban (amely többek között a milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül) mindössze 8 liter. A Porotherm Rapid technológiával tehát már szinte víz nélkül is felhúzhatóak egy családi ház falai.

Nem elég erősek a modern, üreges téglák?

Sokszor felmerül, hogy a ma kapható modern, többek között a hőszigetelés javítása érdekében „üregesre” készített téglák nem elég erősek és strapabíróak. Valójában a kerámia tégla formastabilitása, azaz alaktartása minden más megoldással összevetve kiemelkedően magas, a terhelés alatti alakváltozása az ismert építőanyag-fajták közül a legkisebb. A terhelés okozta alakváltozást tükröző ún. kúszási száma (ϕ) ugyanis 0,75, míg ugyanez a betonnak és könnyűbetonnak több mint a duplája, 1,5-2. A tégla ennyire jó formastabilitása annak köszönhető, hogy magas hőfokon égetik ki, így rendkívül szilárd kerámiává válik. A kiemelkedően magas alaktartáson túlmenően ráadásul kiváló jellemzői vannak nedvességváltozáskor és nagy hőingadozáskor (pl.: tűz) is. Mindez magyarázza, hogy a kerámia téglákból miért lehet több emberöltőnyire szóló, tartós házakat építeni.

Nem lehet télen falazni?

Sose kezdj télen építkezni – ismerős a mondás? Az építtetők tömege rendre abban gondolkodik, hogy a munkákat csak akkor kezdi meg, ha megjön a jó idő, a fejlett csiszolt kerámia téglás falazási technológia révén azonban ez az állítás már régen idejétmúlt. Míg a habarcsos megoldásoknál megszokott volt, hogy a megfelelő kötés érdekében csak +5°C fölött dolgozhattak a szakemberek, a ragasztóhabos kötések esetében a munka akár -5°C környezeti hőmérsékletig elvégezhető. Így akár hónapokat is nyerhet az építtető, és a reméltnél jóval hamarabb költözhet be új otthonába.

A falazat az építkezés legkomolyabb költségeleme?

Gyakran elhangzó állítás, hogy a téglák és így a falazat az épülő lakás egyik legkomolyabb költségeleme. A falazat alapjaiban határozza meg az új otthon minőségét, ám költsége a ház teljes költségvetésének alig 8-10%-át teszi ki. Ennek ellenére roppant fontos odafigyelni, milyen megoldásokat választunk. Ezen, illetve a szakszerű kivitelezésen múlik ugyanis, hogy végül évekre, sőt, évtizedekre szólóan mekkora lesz a rezsiköltségünk, illetve már ennél a döntési fázisnál eldőlhet, mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk.

További információ itt találhatók.

Forrás: Wienerberger Zrt.