A magyar építészet napja – Kós Károly születésnapja
2023.12.18.
Kós Károly építész, polihisztor életműve előtt tisztelegve az Országgyűlés december 16-át a magyar építészet napjává nyilvánította. Az idei évtől ezen a napon adják át az állami építészeti díjakat, és az új, Kós Károly-díjat is mint a szakma legnagyobb elismerését.
140 éve született Kós Károly, a magyar szecesszió kiemelkedő művésze. A 94 évet megélt polihisztor gazdag életművet hagyott az utókorra. Főként építészként ismert, de íróként is maradandót alkotott, mindezek mellett grafikus, könyvtervező, tanár és politikus, sőt még néprajzkutató is volt.
1907-ben, a budapesti Műegyetem építész szakán végzett, ösztöndíjasként Székelyföld, Torockó és Kalotaszeg építészetét és néprajzát tanulmányozta. A szecesszió mint a kor vezető stílusirányzata, valamint az erdélyi népi építészet és díszítőművészet óriási hatással voltak sajátos hangjának megtalálásában. Önálló építészeti irodát nyitott, első munkái között szerepelt – más tervezőkkel közösen – az óbudai református parókia, a zebegényi katolikus templom és a legtöbb állatkerti pavilon tervezése.
1910-ben a kalotaszegi Sztánán felépítette Varjúvárnak nevezett nyaralóját, későbbi lakóházát és megtervezte Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumot. 1912-ben már javában épült az európai kertvárosmozgalom legismertebb magyarországi példája, a Wekerletelep, amikor meghívták, hogy vegyen részt a főtér megvalósítására kiírt tervpályázaton. Ebben az időben Sztánán élt, de vonatra szállt, és a hosszú úton felskiccelte az elképzelését. Budapesten látta, hogy a többi meghívott építész kész tervekkel érkezett, miközben az ő vázlata a zsebében lapult. Előadói képessége és a felvázolt ötlete azonban olyannyira meggyőző volt, hogy a bírálóbizottság őt akarta megbízni a tér minden épületének megtervezésével. Kós Károly azonban azt javasolta, hogy rá és munkatársára, Zrumeczky Dezsőre bízzanak csupán két-két házat és a köztük lévő kapukat, a többi épületet pedig más építészek tervezzék, hogy izgalmasabb, változatosabb tér jöjjön létre. Így is lett, elkészült a főtér, amit máig csodálunk.
1916-ban megbízták az utolsó magyar király, IV. Károly koronázási ünnepségének előkészítésével. Györgyi Dénes építésszel a királyi vártól a Mátyás-templomig terjedő útvonal házait díszítették fel és megtervezték a koronázási dombot, amiért megkapták a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.
A trianoni békediktátum után Romániához került Erdélyben folytatta munkáját, ahol főként íróként, újságíróként tevékenykedett. 1940-ben – az erdélyi magyarságért végzett munkájáért – Corvin-koszorúval tüntették ki.
1940-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági építészetet tanított. 1945-től a Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára volt.
1997-ben posztumusz Magyar Örökség kitüntető címet, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott. Az Országgyűlés pedig idén december 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánította, ekkor adják át a róla elnevezett életműdíjat is.
Ha tetszett a cikk, ezek is biztosan fognak:
Magyar kerámia kéményrendszer 10 éve a piacon
Pápateszéri Téglaipari Kft. a legnagyobb magyar téglagyártó
A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség észrevételei az Építési és Közlekedési Minisztérium által 2023. október 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátott „2023. évi … törvény a magyar építészetről” című dokumentummal kapcsolatban
