A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség és a Magyar Kerámia Szövetség Magyarország miniszterelnökének és az illetékes minisztereknek írt közös levele az égetett agyag építőanyag gyártása (TEÁOR 2332) és a kerámiacsempe, -lap gyártása (TEÁOR 2331) iparágak érintett vállalatai által fizetendő ún. kiegészítő bányajáradékkal kapcsolatban

Állásfoglalások

2023.02.22.

Tisztelt Miniszter Úr!

A hazai építőanyag-gyártás energia-intenzív iparágai közül a tégla- és cserépipar, illetve a kerámia burkolóipar vállalatait tömörítő Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség és Magyar Kerámia Szövetség nevében fordulunk Önhöz, egy iparágaink számára kulcsfontosságú témában.

Tegnaptól, azaz 2023. február 21-től hatályos a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló, a 404/2021.(VII.8) Korm. rendeletet módosító, 39//2023.(II.16.) Korm. rendelet, amelynek alapján mostantól már iparágaink (TEÁOR 2332: égetett agyag építőanyag gyártása, illetve TEÁOR 2331: kerámiacsempe, -lap gyártása) érintett hazai vállalatai (nagyvállalatok, amelyek 2019. évi nettó árbevétele min. 3 mrd Ft volt) is az ún. kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezettek. A rendelet előkészítésébe sajnos nem vonták be szakmai szervezeteinket, így az előzetes véleményezésre sem volt lehetőségünk – az álláspontunkat és a kapcsolódó kérésünket emiatt csak most, azaz a rendelet megjelenése és gyors hatálybalépése után tudjuk jelezni.

Az említett kormányrendelet iparágaink termékeire, azaz az égetett kerámia termékekre történő kiterjesztése meglepő volt számunkra, különösen azután, hogy az egyik meghatározó termékcsoportot nemrég vizsgálta a Gazdasági Versenyhivatal: ez a kerámia falazóelemek piacán lezajlott gyorsított ágazati vizsgálat 2021. szeptember 23-i végleges jelentése alapján kifejezetten megnyugtató eredménnyel zárult. (Az egyik fő megállapítás a következő volt: „nem tapasztalható érdemi áremelkedés a kerámia-falazóelemek körében a gyártói szinten, sőt, 2021-ben inkább csökkentek az árak, mintsem nőttek”.) Ezen a területen és általában az égetett kerámia építési termékek piacán azóta sem látunk olyan problémákat, amelyek kezelése a kormányrendeletben szereplő eszközzel lenne szükséges.

A kormányrendelet szerint a 2020. január 1-jén alkalmazott nettó értékesítési ár és az 1. mellékletben található, termékcsoportonként meghatározott arányszám szorzataként kalkulált árat kell figyelembe venni az ún. áron felüli értékesítés esetében: az esetleges árbevétel-különbség 90%-át kell kiegészítő bányajáradékként megfizetni. Az említett arányszámok (szorzók) nagysága különösen érthetetlen számunkra, hiszen az így kialakított, hatósági jellegű ár alkalmazása (egyetlen, nem jelentős termékcsoport kivételével) valamennyi termékcsoportban az érintett vállalatok versenyképességét, üzleti eredményességét veszélyezteti: ha betartják a szorzókkal kalkulált árat, akkor önköltség alatti gyártásra, ha nem, akkor a vállalhatatlanul magas kiegészítő bányajáradék megfizetésére kényszerülnek.

Nem tudjuk, az említett szorzók kialakítása hogy történt, de úgy látjuk, ezek egy részében még a 2020-2023 közötti időszak általánosabb jellegű statisztikai mutatói (pl. inflációs adatok, fizikai bérindex) sem érvényesülnek megfelelő mértékben, az iparági és termékspecifikus sajátosságokat, az érintett iparágak energiaintenzitása miatt elsősorban az energiaárak, azon belül főleg a gáz árának ismert, már 2021 őszétől jelentkező drasztikus emelkedését pedig lényegében egyáltalán nem vették figyelembe. Az energiaárak emelkedésének hatásai nagyon jelentősek, hiszen az energiaköltségek aránya az önköltségen belül eleve kifejezetten magas az érintett cégeknél, ráadásul (bár az ún. Temporary Crisis Framework alapján a TEÁOR 2332 és a TEÁOR 2331 iparágai ún. „különösen érintett” iparágaknak minősülnek, és emiatt a gyártók a legnagyobb mértékű költségkompenzációra lennének jogosultak) a hazai szabályozás értelmében a nagyvállalati kör Magyarországon sajnos egyáltalán nem kaphat az energiaárak emelkedése miatt költségkompenzációt.

A hazai tégla- és cserépgyártó vállalatoktól kapott információk alapján (fajlagos költségek változása 2020-hoz képest, éves tény-, illetve 2023-as tervadatokkal számolva) az energia- és bérköltségek összesített változása 2023-ra 2020-hoz képest a kerámia falazóelemek esetében 1,82-es szorzóval, míg a kerámia tetőcserepek esetében 1,95-ös szorzóval jelentkezik. (A kerámia padló- és falburkolók esetében ezek az értékek a technológiából adódóan még magasabbak.) Mivel ezeknek a tételeknek a súlya meghatározó az önköltségen belül (60 % és 70 % közötti), és az adott időszakban további költségtételeknél is jelentős, az önköltség erőteljes növekedését eredményező árváltozások történtek (pl. csomagolóanyagok, karbantartási költségek és anyagok, pl. vas, alumínium), ezek összesített hatása a kormányrendelet 1. mellékletében található arányszámoknál (a már említett egyetlen, nem jelentős termékcsoport kivételével) valamennyi termékcsoportban lényegesen nagyobb szorzót eredményez.

A kormányrendelet véleményünk szerint rendkívül hátrányos következményekhez vezet.

A várható negatív hatások elsősorban a következők:

1) Az érintett gyártók elbizonytalanítása visszavetheti, sőt akár teljesen ellehetetleníti a hazai gyártást az érintett termékcsoportokban, a termelés csökkenése miatt pedig kevesebb hazai gyártású termék kerül a piacra, ami akár ellátásbiztonsági problémákhoz is vezethet. A kormányrendelet által közvetlenül érintett nagyvállalatok esetleges árcsökkentése a KKV-k versenyképességét és üzleti eredményességét is veszélyezteti, hiszen az alacsonyabb piaci ár miatt ők is a termékeik önköltségi ár alatti, veszteséges eladására kényszerülnek, így a kormányrendelet az érintett iparágak egészét hozza előnytelen helyzetbe. A gyártás csökkenésével induló folyamat létszámleépítésekkel, majd gyárbezárásokkal folytatódhat, ezáltal a magyar gazdaság számára komoly értéket jelentő, legmagasabb technológiai szintű kapacitások épülhetnek le, pusztulnak el, illetve ezek a kapacitások és a hozzájuk kapcsolódó technológiai tudás, know-how, innovációs képesség Magyarország helyett más országokba kerülhet.

2) A hazai iparágak jelentős versenyhátrányba kerülése más országok hasonló iparágaihoz képest az import termékek beáramlásának kedvez. A hazánkban gyártott égetett kerámia termékekhez képest akár silányabb minőségű import termékek fokozódó térnyerésével kezdődő folyamat végére a hazai gyártás teljesen megszűnhet, és a keresletet kizárólag az import termékek szolgálják ki. Az importarány növekedésének kockázata a TEÁOR 2331 szerinti iparág esetében a legsúlyosabb hatású, ahol már most is rendkívül alacsony (kb. 20 %-os) a hazai gyártású termékek piaci részesedése, így a vázolt folyamat viszonylag gyorsan a hazai gyártás teljes megszűnéséhez vezethet.

3) Az érintett iparágak versenyképességének csökkenése olyan helyettesítő termékek térnyerését eredményezheti, amelyek akár lényegesen alacsonyabb műszaki tartalommal rendelkeznek a kiváló minőségű égetett kerámia termékekhez képest – ez a hazai épített környezet minőségének romlásához vezethet.

4) A hazai gyártás ellehetetlenülése az export tevékenység drasztikus csökkenését vonja magával. Az export tevékenység a kerámia tetőcserép-gyártás területén a leginkább meghatározó, ugyanakkor az önköltség növekedéséhez képest itt szerepel az egyik legalacsonyabb arányszám. Az export várható csökkenése a magyar gazdaság egyik kiemelt céljának teljesítését akadályozza, egyúttal értelemszerűen az állami bevételek csökkenését eredményezi.

5) Az érintett iparágak versenyképességének csökkenése a már előkészített, illetve megkezdett (köztük részben a kormány által is támogatott) beruházások és fejlesztések elmaradásához / leállásához vezet. A gyártók ellehetetlenülését eredményező körülmények miatt bekövetkező hazai befektetések elmaradása egyúttal azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett energiahatékonyság-növelési, CO₂ kibocsátás-csökkentési, klímavédelmi célok sem teljesülhetnek, ezek a beruházások Magyarország helyett más országokban valósulhatnak meg.

Szövetségeink véleménye szerint a 39//2023.(II.16.) Korm. rendelet Magyarország történelmi iparágait nem csak nehéz helyzetbe hozza, hanem fennmaradásukat is veszélyezteti, ráadásul az iparágainkon túlmenő, építésgazdasági / gazdasági várható hatásai is rendkívül károsak. Az említett indokok alapján kérjük, a kormányrendeletet helyezzék hatályon kívül, vagy az érintett, TEÁOR 2332 és TEÁOR 2331 szerinti iparágakat egy újabb módosítással vegyék ki a 404/2021.(VII.8) Korm. rendelet hatóköréből.

Amennyiben erre nincs lehetőség, kérjük, hogy az új kormányrendelet 1. mellékletében található arányszámokat szíveskedjenek egy módosításban korrigálni. Az alábbi táblázatban vörös színnel jelöltük az általunk kalkulált, termékcsoportok szerinti javaslatokat és a hozzájuk tartozó megjegyzéseket. A számításaink során számos tényezőt figyelembe vettünk, így a szorzók jól tükrözik a termékcsoportok gyártási technológiájának azonosságaiból és különbözőségeiből fakadó, önköltséget befolyásoló hatásokat.

	A	B	Ehelyett javasolt arányszám	Megjegyzések a javaslathoz
1.	Termékcsoport	Arányszám	Ehelyett javasolt arányszám	Megjegyzések a javaslathoz
2.	Kerámia falazóelemek	1,61	1,79	a tetőcseréphez képest alacsonyabb tömörség és égetési hőmérséklet (de adalékanyagok)
3.	Kis méretű tömör tégla	2,31	2,31	a B-oszlopban jelölt arányszám elfogadva(bár az érintett gyártóknál nem jellemző, emiatt nem vizsgált termékcsoport)
4.	Kerámia béléstestek	1,42	1,79	ld. 2: Kerámia falazóelemek: azonos technológia
5.	Kerámia burkolótéglák	1,10	1,82	ld. 6. Kerámia tetőcserepek (bár az érintett gyártóknál nem jellemző termékcsoport)
6.	Kerámia tetőcserepek	1,24	1,82	a kerámia falazóelemekhez képest magasabb tömörség és égetési hőmérséklet (fagyállóság), felületkezelés, komolyabb agyagelőkészítés, égetési segédeszközök
7.	Kerámia padlóburkolat	1,42	2,41	a termék jellegéből adódóan, mázas és dekorált felület, magas hőmérsékletű égetés (gres, fagyálló), 1180°C-on
8.	Kerámia falburkolat	1,38	2,41	ld. 7. Kerámia padlóburkolat, de 2x égetett technológiával, 1120°C-on