A szívvel épített szálloda
2020.11.18.
A vendég csak ámul, miközben kavargatja kávéját a passzázsban, s a körülvevő látványban gyönyörködik. Aki még emlékezik rá, hogy festett a Párisi Udvar néhány éve, talán el sem hiszi, hogy valóság, amit lát. Az egykori pénzintézet csupa elegancia, pompa, az arany, a márvány, a kristály- és mozaikdíszítés igazi luxust teremt. Több mint száz esztendő után a Párisi Udvar talán szebb, mint valaha.
Az épületet mór és gótikus elemeket keverő, historizáló eklektikus stílusban emelték, és 1912-13-ban adták át. A Párisi Udvarban Schmahl Henrik német tervező tökéletesen egyesítette a keleti misztikumot az európai eleganciával. Kerámiaburkolatú homlokzatánál egész Európában nem volt nagyobb, díszítőelemei a Zsolnayak mellett jórészt német termékek, üvegkupoláiban Luxfer prizmák kétszerezik a fényt, kiegészülve Róth Miksa ólomüvegeivel, rengeteg öntöttvas- és bronzelemmel, valamint míves Zsolnay-kerámiákkal.
Az épület eleinte pénzintézetként működött, majd lakásokat, üzleteket alakítottak ki falai között. A tulajdonosváltások után a Párisi Udvarban mindig történtek átalakítások, emellett súlyos károkat is szenvedett a második világháborúban és az 1956-os forradalomban. Sokáig állt elhagyatva a város közepén, az elhanyagoltság leginkább a ma csodás fényében tündöklő passzázsra és pincére volt jellemző. – Az épület csak látszólag volt üres, alsó szintjére otthontalanok költöztek be, sok szemetet hagyva maguk után – emlékezik vissza Bajnok Sándor, a generálkivitelező Market Zrt. műszaki igazgatója, akinek teljesítményét Lechner Ödön életműdíjjal ismerték el.
A négy évig tartó tervezést követően – amelyben Nagy Csaba és Pólus Károly, az Archikon Kft. építészei 70 tervezőt irányítottak –, a kivitelezés három és fél éven át tartott. A 2015 őszén kezdődő előmunkálatok során érdekes kórkép rajzolódott ki: az aljzatbeton, álmennyezet és vakolat eltűntével előkerültek a hajdani szerkezetek, ekkor szembesültek az átalakítások következményeivel, a tervektől eltérő állapotokkal. Előzetesen úgy kalkuláltak, hogy a födém egynegyedét szükséges elbontani, végül háromnegyede szorult cserére. A kivitelezést nehezítette a Párisi Udvar lokációja is: a hely rendkívül forgalmas, a 11,5 ezer négyzetméteres épület minimális felvonulási területére óráról órára kellett beosztani a teherautók fogadását.
A Párisi Udvar kiemelkedő műemléki épület, óriási feladatot jelentett az építőipari és a műemléki kivitelezés összehangolása. Műemléki felújításoknál nehéz céldátumokat meghatározni, ezért ügyelni kellett, hogy az építkezés ne „hagyja le” a műemléki munkát, és figyelni kellett arra is, hogy a szerkezetépítési munkálatok okozta rezgésekkel ne okozzanak kárt a már elvégzett műemléki felújításokban. S ha még mindez nem lenne elég, a Hyatt szállodalánc a kivitelezés felénél kötött szerződést a tulajdonossal, hozta a saját specifikációit, amelynek fényében kissé újra kellett írni a terveket.
És akkor sétáljunk az épületbe! Amikor a Market munkatársai először tekintettek föl a passzázs kristálykupolájára, koromfekete mennyezetet láttak. Nem tudták, mennyire rongálódott, mi van fölötte. A központi kupolában, a passzázs másik lenyűgöző kupolaterében is két és fél évig tisztították és javították Róth Miksa ólmozott üvegeit, mielőtt újra megcsillantak. Sokszor úgy érzékelték, semmi nem változik, de ez csak a látszat volt. Tóth Andrásnak, a Market Zrt. műemlékvédelmi projektvezetőjének irányításával végtelenül aprólékos munkával állították helyre a műemléki elemeket. A passzázs feltakarítása után szembesültek azzal is, hogy értékes Villeroy & Boch metlachi padlóburkolat fedi a termet, a burkolat negyedét újra kellett gyártatni.
A létesítmény nagyságához képest elenyészően keveset költöttek téglára, a több mint száz éves építőelemek remek állapotban maradtak meg. Az eredeti kerámiák, kovácsoltvas elemek, ólomüveg ablakok egy részét is sikerült megmenteni, letisztítva ma régi fényükben pompáznak. A szakértők 250 ezerre teszik a homlokzat kerámiaelemeinek számát, ebből 10 ezer szorult cserére, közöttük akadt 70 kilogrammos is. Felét a pécsi Zsolnay gyártotta újra, a többit megtalálták a tető felépítményeiben, füstjárataiban gondosan elraktározva. A felújítás remek csapatmunka volt, „szívvel építettek”, így az épület igazi unikum lett.
Velkei Tamás
