2020 11 04

A kacagó népmotívumok mestere

Lajta Béla szecessziós épületei

Száz esztendeje hunyt el szecessziós építészetünk egyik legnagyobb alakja, Lajta Béla, akinek nevét kevesen, remekműveit azonban annál többen ismerik. A lechneri tanítvány rövid életpályája során számos középületet, iskolát, sírboltot tervezett, ahogy felvonót és bútorokat is, rátalálva saját stílusára.

 

velunkel-lajtabela-1

 

Lajta (Leitersdorfer) Béla (1873-1920) építész oklevelét 1895-ben szerezte a Műegyetemen, majd sokat utazott, eljutott többek közt Németországba, Angliába, Franciaországba, később pedig népművészeti gyűjtőutakra a Felvidékre és Erdélybe látogatott. Épületeinek, terveinek szinte mindegyike magán hordozza az őt ért benyomások jeleit vagy a mester éppen aktuális tervezőtársának hatását, így az általa mélyen tisztelt Lechner Ödön eszméit. Élete során ugyanaz a megrögzött gondolat vezérelte, mint Lechnert, vagyis a sajátos, egyedi magyar stílus megalkotása, amellyel újraélesztheti tetszhalott állapotából Magyarország építészetét. Ezt fogalmazza meg a Pesti Napló 1902. április 28-i számában a Lajtáról szóló idézet is: „…rokonszenvesen mondotta el, hogy mint ment el ezelőtt öt évvel hazájából, ahol működésére tér nem kínálkozott, külföldre, azzal az elhatározással, hogy többé vissza sem tér, mint látta minden országában Európának és Afrikának a sajátos nemzeti jellegét a művészetekben, és fájó lélekkel gondolt arra, hogy itthon Magyarországon a házak és építészeti alkotások beszélnek franciául, németül, spanyolul, angolul, csak magyarul nem. Hazajött azzal a fogadalommal, hogy életét annak az ideálnak megvalósítására szenteli, hogy itthon az építészetet magyarrá tenni segítse, hogy az idegen, ha idejön, magyarul beszélő házakra találjon, és még azoktól is tanuljon meg magyarul beszélni.”

 

velunkel-lajtabela-4.jpgvelunkel-lajtabela-4.jpg

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

Fennmaradt – többségében budapesti – épületeit vizsgálva világossá válik fenti törekvése és a megállapítás, hogy sokoldalú egyéniség lévén alkotásait megannyi formanyelv jellemzi. Első munkáin, például a zentai (ma Szerbia) tűzoltóság (1903-1904) épületén még erősen érezhető Lechner Ödön hatása. Vele közös munkája a Schmidl-sírbolt, később azonban számos síremléket tervezett önállóan. 1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villa (1905-1907) már egészen más stílust képvisel, az angol Arts & Crafts jegyében készült. Más vonal a Parisiana Mulató (a mai Új Színház) épülete, amelyet 1908-ban tervezett – kis kitérőként – art deco stílusban. A mulató tervei az építész párizsi élményeiből táplálkoznak; az épület szobrait, így az angyalok alkotta pártázatot is az a Maróti Géza építész, szobrász készítette, aki a Zeneakadémia homlokzati szobrainak is alkotóművésze volt.

A Chevra Kadisa Gyógyíthatatlan Betegek Intézete (a mai Országos Klinikai Idegtudományi Intézet; 1909-1911) és a Zsidó Vakok Intézete (ma Mozgásjavító Intézet; 1905-1908) mellett a téglaépítészet remeke az 1909-ben tervezett Vas utcai Székesfővárosi Kereskedelmi Iskola (1909-1913). „Általában ennél áttekinthetőbb, világosabb és ennél tökéletesebb épülete aligha van Lajta Bélának, de fővárosunknak is. (…) Derűs lépcsőház, széles, levegős folyosók, színes, friss, kacagó népmotívumok az ajtókon, folyosókon: mély szeretete és megértése a fiatalságnak; csupa kiengesztelés és bocsánatkérés az iskola rabsága miatt…” – így szól Bárdos Artúr esztéta korabeli méltatása. Lajta Béla 1910-ben kezdte papírra vetni a Rózsavölgyi-ház terveit, amelynek során teljesen új hangot ütött meg. Korábban hangsúlyosak voltak tervein a függőleges homlokzati elemek, amelyeket itt vízszintes osztópárkányokra cserélt. Munkásságának sokszínűségére jellemző a Népszínház utcában álló Harsányi-ház is (1911), amelynek hullámzó formái már-már egy új stílust idéznek meg.

Lajta Béla elméje szinte fáradhatatlanul ontotta a terveket, számos pályázaton indult, ám a tervek közül több örökre az asztalfiókban maradt. Közéjük tartozik az 1905-ös Vallási és Közoktatási Minisztérium és az 1911-1913 között tervezett új Nemzeti Színház épülete. 1911-1914-ig dolgozott a Tisza Kálmán (ma II. János Pál pápa) téri Fővárosi Nyilvános Könyvtár tervein, 1912-ben első díjat nyert a Széll Kálmán téri monumentális budai zsinagógával (helyén ma a Postapalota áll). Erzsébet királyné sírig tartó témája lett, négy pályázaton is indult Sisi emlékműterveivel.

 

Velkei Tamás

 

Cikk képekkel

...