Emberléptékű szakralitás
2018.05.03.
A Debrecenhez csatolt honfoglalás-kori település, Józsa egykori Szent György templomát a 13. század elején építették. A régi templom romjaitól pár száz méterre található új, 2015 végén átadott római katolikus templomot is Szent Györgyről nevezték el. Az épület a városrészt kettészelő Tócó-patak melletti vékony erdősávba illeszkedik, messziről nézve szinte beleolvad a magas fák közé. A templomot tervezője, Győrffy Zoltán debreceni építész mutatja be.
A környezethez illő, a mai igényeknek és lehetőségeknek, valamint a kétszáz férőhelyes nagyságrendnek megfelelő épületet szerettem volna létrehozni, amely időtállóan fejezi ki a szakrális tartalmat. A templom tervezésekor nem szándékoztam valamilyen formai előképet közvetlenül használni. Már a tervezés elején kialakult, hogy a ház archetípusához nyúlok vissza, az ennek megfelelő, kis tömeggel. Fontos volt számomra a homogén jelleg, az egyanyagúság: ez is a lehető legegyszerűbb formát eredményezte. A személyes jelenlét szakralitásának a megteremtése is nagyon érdekelt, ezt az anyagokon kívül a fénnyel lehetett leginkább megmutatni.
A templom épületét kissé hátratoltam, hogy előtte létrejöjjön a megérkezés kívánatos rítusa és egy többcélú külső tér. Az utca felől egy kapuépítményt alakítottam ki, a kapu lehatárolja, és össze is kapcsolja a külső közterületet a belső teresedéssel. A templomhajó mértéktartóan, de lendülettel magasba törő tömegét egy kompozícióba, sőt, egy síkba fogtam a harangokat és keresztet hordozó toronnyal. A hívogató, kissé visszahúzott ajtón belépve az erdő felé üvegfallal megnyitott, pár lépcsővel megemelt szentély, a lineárisan sorolt padsorok, a meredeken emelkedő tető belső látványa, egyenes gerince és vállvonalai egyértelműen kijelölik a tengelyt, a figyelem irányultságát. Az aszimmetrikus szerkesztésű templom főhajója mellett jobbra egy mellékhajó van, ez tette lehetővé néhány kiegészítő funkció elhelyezését.
A szerkesztési elv egyértelműen abból indult, hogy a templom olyan hatást keltsen, mintha egy szobrász egyetlen tömbből faragta volna ki. Azt gondoltam, legyen olyan, mintha tényleg a földből nőtt volna ki ez a tömeg. A földhöz hasonló anyagot kerestem, és mivel egy szakrális térnek mindenképpen nemes anyag kell, így jött a tégla és a téglának az a típusa, ami az agyaghoz a legközelebb van.
Az épület különlegessége a kívül-belül egységes téglaburkolat; kisméretű, kézi vetésű tégla fedi a tetőt is. Kívül és a kupolánál, ahol a téglák lépcsősen helyezkednek el, egész téglákat használtunk, a belső tér többi részébe vágott tégla került. A tégla – vidékünkre jellemzően telibefúgázva, úgymond „smírolva” – távolról inkább vakoltnak mutatja magát, csak közelebbről bomlik ki gazdag részletezettsége. A fényviszonyokkal együtt a felületek plaszticitása, intenzitása is változik. A templom berendezéseinek asztalosmunkái méltó kiegészítései a homogén téglafelületeknek. Beépítési módja, illesztései, méretrendje, színe is a falazás világához igazodik, harmóniát teremt az épületszerkezetek között.
A szakralitás számomra alapvetően személyes jellegű. A templomba egyedül érkező ember egyfajta békés jelenlétben éli meg a templom terét; a közösség a liturgia során a teret már másképp érzékeli. A templomoknál a barokk óta többnyire felülről engedjük be a fényt, de azt gondoltam, hogy ahogy bejárja a derengő természetes fény a templomot, attól válik igazán szakrálissá a tér. A mellékhajó felől megnyitott üvegfal, a szemközti déli homlokzat felől beeső, kötényfallal rejtett felső bevilágítás, a tetőbe rejtett pontszerű és az oromfal vonalszerű fényforrásai misztikus érzetet keltenek. A tér felső része sötét, de alul mesterséges világítás nélkül is fény van, és a Nap járásával a megvilágítottság is folyamatosan változik. A liturgia során használt mesterséges fényt úgy terveztem meg, hogy ugyanazokon a helyeken jöjjön be, ahol a természetes fény.
A templom bensőséges világát az egyszerű formák, a visszafogott anyaghasználat és a fények különleges játéka határozza meg.
A Szent György templom 2016-ban Pro Architectura díjat kapott, majd a Média Építészeti Díj győztese is lett, így rövid időn belül két rangos díjat nyert.
Győrffy Zoltán építész
MAG Építész Műterem Kft.
Fotó: Batár Zsolt
Lejegyezte: Ladányi Ágnes
