Az Oroszlány melletti Majkon már az Árpád-korban állt egy templom, ahol a 13. században a premontreiek kolostort alapítottak. A török kiűzése után az elnéptelenedett épületegyüttest Esterházy József a kamalduli rendnek adta. A 18. század második felében épült kolostorban és cellaházakban két évtizedet sem tölthettek a fehér barátok, mert rendjüket a király feloszlatta. Az Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes hányattatása 2015-ben szerencsésen véget ért.
A kamalduli remeteség Magyarországon II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete nyomán szűnt meg 1782-ben. Az épületben előbb posztómanufaktúra működött, majd az 1860-as évektől az Esterházyak vadászkastélya lett. A második világháború után szovjet csapatok állomásoztak falai között, azután üresen állt. Évtizedeken át pusztult, míg végre 2009-ben elkezdődött a felújítása. A renoválás 2015-ig tartó első ütemében a foresteria (erdei kolostor) épülete és az előtte elterülő kert újult meg 880 millió forintos uniós forrásból.
A kétszintes épület teljesen újjászületett romjaiból. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ helyi vezetője arra emlékezik vissza a legszívesebben, amikor a sokáig rendezetlen folyosók végre egybefüggő, átlátható, monumentális, tiszta térré változtak. Az is emlékezetes maradt az itt dolgozók számára, amikor először lépcsőzhettek le a pincébe, amit korábban megközelíteni sem lehetett.
Régi vándorok, látogatók, ha Majkra érkeztek, először a kolostorba léptek be. Ma éppen fordított a helyzet: a szerzetesek cellái felől közelíthetjük meg az épületet. Hatvan centiméter vastag falait téglából emelték, amelyeket a közeli várgesztesi erőd ideszállított köveivel erősítettek meg. A foresteria földszintjén található helyiségek – próbaidős barátok szobái, kápolna, patika, konyha, sütőház – padozata tégla, utóbbi falazatát pedig látható formában hagyták meg a restaurátorok, így megcsodálható a helyiség téglaburkolata.
A renoválás során előkerültek a rég nem látott freskók. Korábban egy-egy falikép szinte csak foltokból állt, alig lehetett kivenni, mit ábrázol. Ma a refektórium (ebédlő) – nem túlzás – lenyűgöző; freskói egyikén látható, amint a rend alapítója, Szent Romuáld (951/952-1027) álmában megjelenik a kép a fehér ruhás néma szerzetesek rendjének alapításáról. A fő képen, amely az utolsó vacsorát ábrázolja, a fehér barátok magukat is megörökítették: Krisztus jobbján a negyedik férfiú kamalduli szerzetesi csuhát visel.
A felújított termekben nyitott kiállítások láthatók, tervezésükkel az volt a cél, hogy ha lehetséges, az eredeti tárgyakat mutassák be a nagyközönségnek. A rend feloszlatásakor ugyanis dokumentálták, hogy az ingóságokat az árverezést követően hová szállították. Sok műtárgy a környező plébániákra került, így, ahol tudták nélkülözni, visszaszolgáltatták Majkra, más esetben pontos másolat készült róluk.
A kolostort számos titok övezi: az épületegyüttes alatt folyosók húzódnak, ám egyelőre még nem tudni, ezeket mire használták, talán a későbbi feltárások e kérdésre is választ adnak. Ahogy arra is, hogy a kolostor udvarán álló díszkút alatt – amelyet Esterházy Móric felesége, gróf Károlyi Margit kapott jegyajándékba – hol található az alagút másik kijárata.
A felújítás folytatódik. A második ütem során a templomból megmaradt torony, a cellaházak, a kerti grotta helyreállítása történik meg. A munka az eredetileg tervezett ütemezés szerint 2018-ra fejeződik be. A cellák megmaradnak puritánnak, de a mai kor követelményeinek megfelelően mosdóhelyiségeket alakítanak ki bennük, hogy biztosítsák a mai zarándokok kényelmét.
Velkei Tamás
