Fénybe öltöztetett kastély
2018.02.06.
Több mint kétszáz esztendővel ezelőtt Békés vármegye határmezsgyéjéhez közel épült egy kastély, amelynek nincs párja Európa szívében. Kézdivásárhelyi Vásárhelyi János, Arad vármegye alispánja minden bizonnyal ezzel a különleges otthonnal szerette volna elkápráztatni feleségét, Bánhidy Annát. Az már nem e nemes férfiú szégyene, hogy lőkösházi örökségét az utókor szinte csak az utolsó pillanatban mentette meg az enyészettől.
Az 1806 táján emelt Vásárhelyi-Bréda kastély Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főúri hajléka, amely az itáliai iskolateremtő építész, Andrea Palladio híres reneszánsz villái – egészen pontosan a Vicenza melletti Villa Capra Rotonda – mintájára épült. Az épület más szempontból is unikum, hiszen az úrilak Kelet-Közép-Európa egyetlen négy portikuszos (oszlopcsarnokos) kastélya, és Magyarország egyedüli centrális elrendezésű, belső kupolával rendelkező nemesi otthona – avat be a kastély egyediségeibe Kmetykó János, a felújítás vezető építésze.
Ezért is volt oly szomorú, hogy a pompás építészeti remeket laktanyaként, magtárként „hasznosították”, falai között üzemi konyha, téeszközpont működött. Egészen addig, amíg állaga annyira leromlott, hogy 1980-ban életveszélyessé nyilvánították. Az igazi feketeleves csak ekkor jött: az épületet kettesben hagyták a természettel, amely szinte földig rombolta az egykor fényűző kastélyt Agóniája 2009-ig tartott, amikor új tulajdonosai saját erejükből kezdték meg a felújítását. Igazi lendületet két évvel később vett a 2012 végéig tartó restaurációs munka, az Új Széchenyi Terv keretén belül uniós forrás segítségével tudtak magasabb sebességi fokozatba kapcsolni. A beruházás összköltsége megközelítette a 340 millió forintot.
A Vásárhelyi-Bréda-kastély fejlesztésének fő célja a műemléki épület megmentésén túl az volt, hogy környezetével együtt a magyar kultúra és az ismeretátadás szolgálatába állítsák. A kastélyban számos kiállítóhelyet létesítettek, modern technológiával és egyedi tematikával. Kialakítottak egy 15 méter magas, a Föld forgását szemléltető Foucault-inga bemutatót, makettekkel illusztrált Palladio-tárlatot, bemutatják a kastély történetét, titkait, a mezőhegyesi lótenyésztést, valamint a környékbeli birtokok uradalmi életét az egykori Arad, Csanád és Békés vármegyékben.
Az épület homlokzati architektúráját a 20. század eleji állapotoknak megfelelően alakították ki, amikor Bréda Viktor gróf, az utolsó tulajdonos rendelt meg jelentősebb átalakítást. A munka sokrétű volt: a középrész „körterme” az épület központi tere, galériája egyben kilátó, itt függ a párizsi Pantheonhoz hasonlóan a Foucault-inga, és innen közelíthetők meg a kiállítótermek. Az elbontott 20. századi észak-nyugati épületrész helyén rendezvényi teraszt alakítottak ki. Helyreállították a három szintet kiszolgáló csigalépcsőt, a szabadtérből az alagsorba vezető lépcsősort. A keleti oldali portikuszhoz csatlakozó romos előlépcsőt elbontották, hogy helyén az egykori kocsifelhajtó rámpát rekonstruálják, az eredeti kockakő burkolattal. Az épület nyugati homlokzati szobasora mellett újjászületett a folyosó, úgy, ahogy egykoron állt. A nyíláskeretek és nyílászáró szerkezetek, a felületi kialakítások a meglévő minták, illetve rekonstrukciók alapján készültek el. Az épület fenntartható üzemeltetését alternatív energia felhasználása segíti. Rendezték az elburjánzott, valaha csodás parkot is, sétautakkal, kerti bútorokkal, és létesült egy ajándékbolt, valamint egy teraszos kávézó is. A kastély lebilincselő látványossága a homlokzat esti fényfestése: az Európában egyedülálló fényjáték szinte mindig más, az óraszerkezettől a csillagos égbolton át az év- és napszakokig számos effektusban gyönyörködhet a látogató. A fényfestők a technika segítségével, egy szintet ráfestve a kastélyra, azt akár ókori görög templommá varázsolják.
A főúri épület immár a térség vonzó turisztikai célpontja, ahol a gyulai termálfürdő látogatói is eltölthetnek egy-egy szép és tartalmas délutánt.
Velkei Tamás
Fotó: Kmetykó János
