Hogyan született meg a Balaton-felvidéki építészeti útmutató?
2018.06.18.
Krizsán András Ybl- díjas építész főépítészi tevékenysége és építészeti munkái révén is ezer szállal kötődik a Balaton-felvidékhez. Könyve, a 2014-ben megjelent „Balaton-felvidéki építészeti útmutató” a nemrég elkészült hazai települési arculati kézikönyvek előképének tekinthető. Az útmutató születésének történetét a szerző meséli el.
A Balaton északi partján, Révfülöpön születtem, ott nőttem föl. Imádom a Balaton vízparti területeit, de még inkább a Balaton-felvidéki tájat, amiről Hamvas Béla „Az öt géniusz” című művében azt írja, hogy a Mediterráneum legészakibb tája. Ez a táj egyszerűen lenyűgöző, a csodálatos változatosságú tanúhegyekkel, bazaltkúpokkal, gyönyörű sziklaormokkal, kőtengerekkel, a hegyek déli lábánál a szőlőskertekkel…
A Balaton-felvidéki tervezési útmutató megszületésében fontos szerepet játszott, hogy amikor még vándoriskolásként Makovecz Imre irodájában dolgoztam, egy reggel levél várt az asztalomon. Pula község polgármestere írta a nemzetközi hírű építészmesternek, segítséget kérve a településen tervezett parcellázással, új házhelyek kialakításával kapcsolatban. A mester a feladatot rám testálta – így jutottam el pályakezdő építészmérnökként erre a gyönyörű szép, aprócska fészekalja településre. Megismerkedtem az ott élő emberekkel, majd ennek a kis falunak a főépítésze lettem, s azóta is büszkén emlegetem, hogy Pula főépítésze vagyok, csak ez a Pula nem Fiumétől délre fekszik, hanem egy kicsit északabbra, a Kab-hegy déli lábánál, Nagyvázsony és Kapolcs között.
Sorra igyekeztem az ottani háztulajdonosokat, építtetőket és – ahogy a környéken nevezik a városból betelepülőket – a bebírókat segíteni abban, hogy a felújítások vagy az új házhelyek beépítése során az épületek megőrizzék a Balaton-felvidék jellegzetes építészeti arculatát, illeszkedjenek környezetükbe. Így kezdődött az a tanácsadó munka, ami aztán hosszú évek főépítészi gyakorlatát jellemezte. Közben megszereztem a főépítészi diplomát, szakmérnöki diplomamunkámat a Balaton-felvidék építészetéből írtam. Somogyi Győző festőművész barátommal közösen 2010-ben hoztuk létre „A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete” című könyvet, ami nemcsak szép művészeti albumként, hanem a régi parasztházak felújításánál példatárként is használható.
Teltek-múltak az évek, míg egyszer Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara akkori elnöke kezembe nyomott egy füzetet, az írországi Cork megyére vonatkozó, Mike Shanahan építész által készített építészeti útmutatót. Mindkettőnknek megtetszett, és elhatároztuk, hogy a módszert érdemes lenne a Balaton-felvidékre adaptálni: a kezdeményezést Mike Shanahan is támogatta. Elindult a munka, amelynek eredményeként a teljes tájegységre sikerült összefoglalni az építészeti jellemzőket, így a környéki főépítészeknek már nem csak a maguk szűkös eszközeivel kell segíteniük az építtetőket.
„Az útmutató segít felfedezni és megismerni a Balaton-felvidék sokszínű építészeti értékeit, hagyományait, éghajlati, földrajzi sajátosságait, rokokóba hajló vakolathímes parasztházainak igazi szépségét. Jól áttekinthető, közérthető rajzok segítségével illusztrálja a követendő példákat, de kitér a kerülendő formák bemutatására is. Elsősorban hagyományos épületek példáin mutatja be a tájegység építészeti karakterét, de mai funkciójú házak esetében is szolgálhat tanulságokkal.” (Balaton-felvidéki építészeti útmutató, 9. oldal)
A Balaton-felvidéki útmutatót nagyon megszerette a szakma és az építtetők közössége is. Úgy gondolom, nem volt hiábavaló a munka, mert ma már látni a régi építészeti értékeknek azt a továbbélését, amit alapvetően szerettünk volna elérni.
Krizsán András építész
Modum Építésziroda Kft.
Lejegyezte: Ladányi Ágnes
