Időtlen egyszerűség téglából, cserépből, acélból

Téglaházak Magazin

2018.06.28.

„A józan ész építészete” – így jellemezte röviden Szoják Balázs kurátor az Év Háza Díj 2011. évi nyertesét, ezt a nagykovácsi családi házat, amely a háromgyermekes család miatt óvoda, iskola, lakóház ugyanabban a magas minőségben, a szenzációkeresés kényszere nélkül. Végtelenül őszinte ház: nincsen rajta semmi giccs, semmi felesleges ornamentika, grammra pontosan az, ami, mégis jól használható, mégis tökéletesen beleillik a környezetébe.

hazbemutato-evhaza-2011-foldes-0

kép 1 / 7

Amikor annak idején Mózesnek megjelent az Úr az égő csipkebokorban és átadta üzenetét, Mózes ennyit kérdezett tőle: mit mondjak a népnek, ki vagy te? „Vagyok, aki vagyok.” – érkezett az első hangzásra talán kissé furcsának tűnő felelet. E tornácos parasztház-jellegű modern nagypolgári épület is leginkább csak e szavakkal jellemezhető: „Vagyok, aki vagyok.” Az építész szakmában manapság két rivális irányzat verseng, az egyik az „anyagtalan”, amely mindent eltüntet, lefest, leburkol, legipszkartonoz, levakol (ma talán ez a divatosabb); míg a másik irányzat minden anyagot úgy jelenít meg fizikai valójában, ahogy az teremtetett. A nagykovácsi ház egyértelműen ehhez a második, az „őszinte” irányzathoz tartozik: itt nincsenek falburkolások, vakolatok, festett felületek, itt minden az, ami. És ez nem véletlen. „Amikor azzal jön be a megbízó az irodába, hogy a népi építészet, a régi, falusi tornácos ház tetszik neki, akkor óhatatlanul átsuhan a tervező fején, hogy milyen is egy régi falusi tornácos ház. Ám ha az embernek van egy csöppnyi önkritikája, nem kezd el formai úton rekonstruálni egy parasztházat, mert abból menthetetlen giccs születne.” – osztja meg velünk filozófiáját Földes László és Balogh Csaba építész, a ház két tervezője. „Onnan indultunk tehát ki, hogy a mai tudásunkat, igényeinket nézve milyen egy modern családi ház, nem elfelejtve persze azt tudást és formavilágot, ami a népi építészetben jelen volt. Bár kívülről nézve valóban egy hosszú, tornácos házat látunk, az ajtón belépve a nappali- étkezőkonyha tere sokkal inkább egy urbánus jellegű tér, az pedig, hogy a nappali fölött egy üvegkalickában ül egy topmenedzser, aki onnan irányítja a cégét, egyenesen posztmodern.”

hazbemutato-evhaza-2011-foldes-1

kép 1 / 7

Tégla-látszóbeton-acél
Hogyan fér össze a tégla, a látszóbeton és az acélszerkezet?  „Nyilvánvaló, hogy egy ekkora házat kizárólag téglából is meg lehetne építeni, ám a nagykovácsi háznál a praktikum volt az elsődleges szempont – meséli Földes László. Ha egyszer meg tudok csinálni egy oszlopot egy alig ujjnyi vastag acél zártszelvényből, miért építenék a ház mellé korinthoszi oszlopokat? Paradox módon éppen az tette ezt az épületet különlegessé, hogy miközben arra törekedtünk, hogy nagyon egyszerű, nagyon célratörő, nagyon használható legyen, mégis olyan esztétikai minőség valósult meg, amely figyelmet kelt.” A tégla-látszóbeton-acélszerkezet látszólagos ellentéte azonnal feloldódik, amint valaki rápillant erre a házra: mindhárom anyag időtlen, sok ezer éve használják, mindegyik egy „önmaga típusú” anyag, és a végeredmény attól lesz harmonikus, hogy mindegyik a saját helyén van. Az acéltornác egyszerre elválaszt és összeköt: minden szobának külön ajtaja nyílik rá, így a család bármely tagja kijuthat a kertbe anélkül, hogy zavarná a másikat.

 

Példaértékű környezettudatosság
A kerámia tetőcserép korszerű hőszigetelési rendszerrel gondoskodik a ház hővédelméről, különös tekintettel a galériára. A tartófalak kiváló hőszigetelő képességű 38-as téglából készültek, míg a külső borításként felkerült 12 cm vastagságú bontott téglaréteg testsűrűsége a nyári meleg ellen védi az épületet, így a kétfajta tégla alkalmazásával a ház hőtároló képessége igen nagy.
„A megrendelő egyik igénye az volt, hogy nem szeretne egy műanyaggal beburkolt, „kopogós” házban lakni, a másik fontos elvárás pedig a költséghatékonyság és a minél kisebb ökológiai lábnyom elérése volt, így szinte nem is maradt más megoldás a homlokzat külső fedésére, mint a bontott tégla.” – meséli Balogh Csaba. „Ezeket a téglákat a kivitelező egy bontásra ítélt pesti villaépületből a saját két kezével emelte ki, ez egyfelől lényegesen olcsóbb volt bármilyen más alternatívánál, másfelől a még mindig értékes százéves tégla így nem került a kukába, hanem tovább él.”

 

Az Év Háza!
„Ez az épület mind gondolatiságában, mind anyaghasználatában, mind formavilágában példaértékű.” – osztja meg velünk Szoják Balázs építész, az Év Háza Díj kurátora. „A kuratórium mindig is azt tartotta szem előtt, hogy reális produktumok kerüljenek napvilágra és díjazásra. Nem az a cél, hogy sok százmilliós villákat állítsunk példaként…, hanem olyan házakat szeretnénk megmutatni, amelyek országos szinten bárhol felépíthetők; amelyek egy reális magyar jövőképet adnak mind a szakmának, mind a leendő építtetőknek. Egyre fontosabb szempont az olcsó megépíthetőség és az energiatakarékosság, és ha mindez használhatóságában, esztétikájában is példaértékű, máris megvan az év háza!”

A szerény, hétköznapi építészet és a tégla kéz a kézben jár, hiszen a tégla ideális építőanyag családi házakhoz: kis mérete miatt könnyű szállítani, tárolni, rakodni, könnyű belőle építeni. Formája léptéket ad az épületnek, a téglafal sárgából vörösre hajló színei önmagukban is esztétikusak, képesek arra, hogy homlokzatot képezzenek. A bontott téglákkal burkolt homlokzat nemcsak szép, de örökéletű: nem igényel semmiféle karbantartást, egy egyszerű tisztítás után is úgy néz ki, mint új korában.

„Ez egy végtelenül őszinte ház, beleillik Nagykovácsi falusias környezetébe. Az első pillanatban azonosultunk az épülettel, éreztük, hogy a ház pontosan rászabható a benne élőkre. Teljes bizalom alakult ki a lelkiismeretesen dolgozó kivitelezők, a megbízók és közöttünk, így gördülékenyen haladt a munka. Mindig jó érzés ide visszajönni vendégként is.” (Balogh Csaba és Földes László tervezők)

 

Lejegyezte: Nyirő Norbert

 

Fotó: Bujnovszky Tamás, Téglásy Zsuzsanna