2020 05 12

Lakókomfort téglafalazok esetén

A kerámia építőanyagok, téglafalazat-típusok - lehetőségek a lakókomfort növelésére

Aki ma családi ház építésébe kezd, az energiahatékonyságon kívül arra is figyelnie kell, hogy olyan lakókörnyezetet biztosítson családjának, amelyben hosszú távon is jól érzik magukat. A kerámia építőanyagok mindkét szempont alapján kitűnő választást jelentenek. Vizsgáljuk meg, hogy ezek az építőanyagok, illetve a szigorú épületenergetikai követelményeknek is megfelelő különböző téglafalazat-típusok milyen lehetőségeket nyújtanak a lakókomfort növelésére!

 

epitsunk-lakokomfort-1

 

A 2020. december 31. után használatba vett valamennyi épületnek ki kell elégítenie az ún. közel nulla követelményszintet. A szigorodó energetikai elvárások közepette az építtetők nincsenek magukra hagyva, hiszen a téglagyártók folyamatosan korszerűsítik építési technológiáikat, szélesítik kínálatukat, úgy, hogy a követelményeknek megfelelő ház építése megfizethető is legyen. A kerámia építőanyagok ezen túlmenően a mai elvárásoknak megfelelő, rendkívül magas komfortszintet passzív, vagyis utólagos beavatkozás nélküli megoldásokkal képesek biztosítani.

 

 

A hőszigeteléssel kitöltött téglák nagy hőtároló tömeggel is rendelkeznek

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

 

A kerámia építőanyagok hatása a lakókomfortot befolyásoló tényezőkre

A lakókomfortot meghatározó legfontosabb tényező a megfelelő hőmérséklet, hőérzetünket ugyanakkor a levegő hőmérséklete mellett a környező felületek (pl. falak, ablakfelületek, mennyezet, padló) hőmérséklete is befolyásolja. A falazattípus kiválasztásakor a hőszigetelő képességen kívül a beépített építőanyagok tömegét, illetve azok ún. hatásos hőtároló tömegét is figyelembe kell venni. Ennek révén nyáron a fal részben elnyeli a hőt, és mérsékli a belső tér felmelegedését, éjszaka pedig az épület tömege szellőztetéssel visszahűthető. Télen a magasabb felületi hőmérséklet a levegő hőmérsékletétől függetlenül kellemes hőérzetet biztosít, valamint a fal később visszasugározza a Nap hőjéből elnyelt meleget. Ha a külső teherhordó szerkezet nehéz, a ház fűtési és hűtési energiaigénye is kisebb lesz a vele azonos hőszigetelő képességű, de könnyebb szerkezetű épületekhez képest, így érdemes nehezebb téglából épült vagy dupla téglafalazatokban gondolkodni, amelyeknél a kiegészítő homlokzati hőszigetelés akár el is hagyható. A kerámia falazathoz rendszerszinten alkalmazhatók a nehéz szerkezetnek minősülő külső határoló szerkezetek, mint a betonaljzatok, illetve födémek, amelyekkel tovább növelhető az egy négyzetméter alapterületre vetített hőtároló tömeg.

További lényeges tényező a levegő minősége. A természetes alapanyagokból, környezetbarát gyártástechnológiával készülő égetett kerámia építőanyagok egészségre káros anyagokat, pl. illékony szerves vegyületeket nem bocsátanak ki a belső térbe, felhasználásuk egészséges belső klímát biztosít. A levegő minőségét a lakásban keletkező pára is befolyásolja, ezzel kapcsolatban az egyenletes páratartalom biztosítása a legfontosabb. A páratartalom hőérzetünkre is hatással van, hiszen a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyabbat hűvösebbnek érezzük, ugyanakkor a túl magas páratartalom a felületek nedvesedéséhez, penészesedéshez vezethet. Az égetett kerámia építőanyagok porózus szerkezeti jellemzőjük miatt nagyobb párafelvételi képességgel rendelkeznek, mint számos más építőanyag. Emiatt szabályozzák jól a belső levegő minőségét is: magas páratartalom esetén felveszik a nedvességet, majd amint újra száraz lesz a levegő, leadják, így segítve az épületben a páraszint egyensúlyban tartását.

 

Három téglafalazat-típus épületfizikai értékelése

Az alábbiakban három különböző, de a jelenlegi épületenergetikai követelményeknek egyaránt megfelelő, közel azonos hőszigetelő képességű falazattípus épületfizikai jellemzőit mutatjuk be, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen elvégzett hároméves időszakra vonatkozó vizsgálat alapján.
1) Kiegészítő hőszigetelés nélküli egyrétegű, 44 cm vastagságú, tisztán kerámia téglafalazat.
2) Előbbivel azonos méretű, egyrétegű, de kőzetgyapot hőszigeteléssel kitöltött téglafalazat.
3) A hazánkban jelenleg leggyakoribb, ráragasztott homlokzati hőszigeteléssel ellátott téglafalazat (a tanulmány esetében 30 cm téglafal +10 cm EPS hőszigetelés).

A külső térelhatároló szerkezetek megfelelőségének megítéléséhez alapvetően a belső felületi légállapotokat és a szerkezeten belüli nedvességviszonyokat vizsgálták meg. A belső felülettel szembeni elvárás lényegében a felületen a penészesedés és a nedvesedés hatására bekövetkezhető felületi mállás elkerülése. A szerkezeten belüli nedvességviszonyok megfelelőségénél azt vizsgálták, hogy nem alakul-e ki olyan állapot, ami a szerkezet teljesítőképességének csökkenéséhez (pl. a hőszigetelés elázása miatt a hőszigetelő képesség romlásához), fagykárhoz, korrózióhoz vagy biológiai károsodáshoz vezethet.

A vizsgálat összefoglaló értékelése alapján normális körülmények között a szerkezetek belső felülete elég meleg ahhoz, hogy a penészesedés ne jelenthessen problémát. A három szerkezet nedvességtartalma a vizsgált időszakban a megfelelő tartományon belül mozgott, így párakicsapódás, fagyveszély nem fordult elő – a felvett nedvesség kárt nem okozott, a nyári időszakokig megfelelő módon kiszáradt a szerkezet. A vizsgálat alapján mindhárom falazattípus megfelelőnek mondható, de legjobban az egyrétegű, tisztán kerámia, azaz hőszigetelés nélküli szerkezet vizsgázott: ennek hőszigetelő képességét és páragazdálkodását befolyásolták a legkevésbé a környezeti változások.

 

A kivitelezés jelentősége

Napjaink építőipari munkaerőhiányának egyik sajnálatos következménye lehet a falazatok hibás kivitelezése. A hibák csökkentik a falszerkezetek teljesítményét, így előfordulhat, hogy még egy megfelelően megválasztott konstrukció sem tudja teljesíteni a vele szemben előzetesen támasztott követelményeket.

A falazatok kivitelezése során különösen ügyelni kell az eltérő szerkezetek kapcsolataira és a geometriai váltakozásokra (pl. egy hőhidas erkélylemez csomópontjára vagy a falsarkok pontos téglakötésére). A téglafalazatok külső és belső felületeit egyaránt megfelelő légtömörséget biztosító vakolattal kell ellátni. Érdemes továbbá az építkezés során rendszeresen ellenőriztetni szakemberekkel a kiválasztott falazóelemek és rendszertartozékok alkalmazástechnikai szabályainak betartását. Fontos, hogy körültekintően válasszunk építőanyagot, és ügyeljünk az építés közbeni gondos kivitelezésre is, hiszen a ház elkészülte után már csak nagyon nehezen lehet megítélni a falazat és az egyéb épületszerkezetek minőségét, megállapítani az esetlegesen felmerülő károk pontos okát, illetve meghatározni és elvégezni a szükséges utólagos beavatkozásokat.

 

Asztalos Dávid műszaki szaktanácsadó
Wienerberger Zrt.

 

Cikk képekkel

 

Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

...