2020 06 03

Ráció és eredetiség

Családi ház a szigeten

Gyönyörű falu Budapesttől kőhajításnyira, a Szentendrei-sziget szívében. Madárcsicsergés, érintetlen természet, zöld oázis a Duna-ágak között. A nyugalom és a béke szigete. E helyszínen épült meg Csűri Johanna építész tervei alapján a családi ház, amely tökéletesen illeszkedik különleges, idilli környezetébe.

 

hazbemutato-csuri-1

 

„Szeretem a vidéki nyugalmat, a csendet. Gyerekeink már össze-vissza vannak a világban, négyből hárman már külföldön, de mindenki Budapestre érkezik haza, ezért a fővároshoz közel kerestünk telket. Fontos volt, hogy a telek jóval nagyobb legyen, mint az előző házunkhoz tartozó volt, és hogy intimmé tehessük, hiszen olyan családi bázist szerettünk volna létrehozni, ami a gyerekek és az unokák számára is pihenést, igazi kikapcsolódást jelent. Véletlenül keveredtünk a szigetre, és megtetszett a környezet, a csend, a béke. Amikor megláttuk ezt az eladó telket, nem volt itt semmi, csak gyümölcsös és a kilátás a hegyekre, a falura, a templomtornyokra. Azonnal döntöttünk.” – mondja egyik vendéglátónk, János.

 

hazbemutato-csuri-6.jpg

 

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

A telket 2010-ben vették meg, a ház végül 2016-ra épült fel. Az első koncepciót a tulajdonos rajzolta le egy kockás papírra: ezen már szerepelt az L-alakú ház a terasszal és a fürdőtó is.

Egyértelmű volt, hogy a nagy, 2760 m2 körüli telken hol helyezkedjen el az épület, hiszen a szomszédok is elég messze építkeztek az utcafronttól, így a telek első felében lévő fákat sem kellett kivágni. Mivel fontos volt, hogy a ház befelé forduló és az utca felé zárt legyen, már a János által kockás papírra rajzolt legelső koncepcióban is L-alak szerepelt – ezzel is behatárolva egy privát, intim teret. A hagyományos tornác helyett létrejövő terasz az eredeti koncepció szerint is fedést kapott: ez árnyékol, és az esőtől is véd, az épületre pedig egyszerű nyeregtetőt képzeltek el.

Csűri Johanna építész már 2010-ben bekapcsolódott a folyamatba. A közös munka során a koncepció lényege, például az L-alak megmaradt, de néhány jelentős módosítás is történt. Másik vendéglátónk, Gabriella mesél az egyik egyeztetésről: „Emlékszem, amikor Johanna megmutatta a rajzon a házat a hagyományos nyeregtetővel, majd azt kérdezte: nem szeretnétek inkább egy ilyen tetőt? És behúzott egy tört vonalat, majd lerajzolta, hogy nézne ki a ház. Olyan volt, mint egy sísánc.” Johanna hozzáfűzi: „A fények miatt gondoltam így. Keletről legyen magasabb, áradjon be a fény, nyugaton pedig árnyékoljuk. Így a fények játéka is minden napszakban különleges. Szerettem volna egy kicsit nyújtottabb tömeget is, hogy arányosabb legyen, és a terepbe jobban belesimuljon a ház.” Az első meglepődés után János szerint hamar azonosulni tudtak az ötlettel: „Nem szeretjük a kirívó dolgokat, de ez izgalmas volt. Tetszett, hogy ebben nemcsak poén, hanem ráció is van. A ház olyan, mintha keleten kelne, és nyugaton nyugodna.”

Az előzetesen kitalált belső elrendezés is sokat finomodott az egyeztetések során. Az alápincézett házon belül két önálló szintet képzeltek el, zárt lépcsőházzal, de Johanna javaslatára végül a magas, felfelé nyitott nappali mellett döntöttek. A lépcsőt Johanna – zárt lépcsőház helyett – önálló téri elemként, mintegy szoborként képzelte el, ami esztétikailag is többletet, különleges nézőpontokat ad, és mivel a cserépkályha a tulajdonosok kérésére a ház szívébe került, a két elem egymást kiegészítve épült meg.

A pince természetes megvilágításához angolaknát építettek, itt kapott helyet egy nagy közösségi tér és a felé néző üvegfalú szauna, a gépészet, a tároló, valamint a fűtetlen bortároló a különleges boroknak. A földszint valóban a föld szintjén, tehát terepszinten helyezkedik el, ez a megoldás a terasz és a kert felé közvetlen, lépcsőmentes kapcsolatot biztosít. Itt a szélfogón, nappalin, konyhán, kamrán és étkezőn kívül egy fürdőszoba, egy vendégszoba, egy újabb fürdőszobával egybeépült hálószoba, valamint egy kis dolgozószoba és a télikert található. Az emeleten a galérián kívül egy nagyobb gyerekszoba és egy fürdőszoba van, az erkély a télikert felett helyezkedik el.

A ház alacsony energiaigényű működését többek között a hőszivattyús fűtés, illetve a tégla falazóelemekre helyezett vastag hőszigetelés biztosítja. A vakolt homlokzatot helyenként téglaberakások teszik izgalmassá, a tetőre natúr vörös kerámia tetőcserép került. A burkolatok és bútorok színének kiválasztásakor az alapelv az volt, hogy a ház finom, nyugodt, meleg hangulatú legyen, modern, de természetes, élettel teli.

„Nagyon szeretünk itt élni.” – foglalja össze János. – „Gyermekkori álmom volt, hogy egyszer majd lesz egy szigetem vagy egy tavam. Nemrég tudatosult bennem, hogy mindkettőt megkaptam...”

Csűri Johanna első önálló lakóháza 2019-ben a Wienerberger Építészeti Nívódíj „Új építésű épület” kategóriájának győztese lett. A fiatal építész így emlékezik vissza erre a munkára: „A ház tervezésekor kifejezetten inspirált, hogy a tulajdonosnak részletes koncepciója volt. Amikor dolgozom, mindig beleképzelem magam a helyzetbe, ilyenkor nagyon fontos, hogy mit érzek és látok. Először mindent úgy rajzolok le, ahogy szerintem jó, utána megbeszéljük, közösen alakítjuk a tervet. Ma is úgy gondolom, hogy ennek a háznak a tervezése és építése során egy kivételes együttállás valósult meg: a megbízóval, sőt a helyi kivitelezővel is nagyon jól tudtunk együttműködni.”

 

Ladányi Ágnes

 

Cikk képekkel

 
Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

...