2020 06 17

Élő láng

Portré: Néma Júlia kerámiatervező művész

Néma Júlia Ferenczy Noémi-díjas porcelán és kerámiatervező művész a „Magas hőfokon: Közelítések a fatüzes kerámiához” című könyv (2013) szerzője. A stúdiójában születő műalkotások, építészeti megoldások és étkezési kerámiák a művészi, tervezői és kézműves szemlélet összhangját tükrözik. Néma Júlia beszél pályájáról.

 

portre-nemajulia-1

 

A művészet gyerekkoromtól kezdve része az életemnek, indulásomra a Fajó János vezette konstruktivista alkotóközösség tett döntő hatást. Bölcsészkari évek után a Magyar Iparművészeti Egyetemen tanultam tovább, ahol 2012-ben doktoráltam. Egyetemistaként a gyári szakmai gyakorlatok mutattak új távlatokat (hódmezővásárhelyi Alföld Porcelángyár, romhányi Korall Csempe Kft.).

 

portre-nemajulia-8.JPG
 

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

A kerámia az építészet szerves része, nem csak a tégla révén. Elsősorban ez foglalkoztatott, ezért a Korall Csempénél készítettem a diplomamunkámat, egy saját szabadalmon alapuló, fűthető extrudált épületkerámia-rendszert. Erre 2003-ban Magyar Formatervezési Díjat kaptam, és a Rudas fürdőben is beépült. Eközben mindig kerestem alkalmat a szabad alkotásra, számomra az autonóm és az alkalmazott művészeti területek egymás természetes kiegészítői. Tervezőként megtapasztaltam, hogy az anyag a folyamat során mindvégig változik, ami csak akkor követhető, ha minden fázisában benne vagyok. Fontos, hogy megértsem a tárgy születését. Az anyag esetlegességeit is be kell tervezni: ha helyet hagysz ennek a tényezőnek, és a szigorú rendszerbe bekerülnek a kisebb eltérések, az eredmény még izgalmasabb lesz.

Pályám fordulópontját jelentette, hogy 2003-ban a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban egy kemenceépítés és égetés során megismerkedtem Frederick Olsennel, későbbi mesteremmel, majd 2005-ben eljutottam egy japán kerámiamanufaktúrába. Több szakmai út és az évekig tartó közös munka Olsennel elmélyítette a magas hőfokú fatüzes égetés iránti szenvedélyemet. Az eljárás során nyílt lánggal fűtött kemencében, 1300 ºC felett égetünk, így az anyag vízzáróvá válik, és ellenálló lesz. A kemencében a láng, az olvadó fahamu és más természetes folyamatok gyönyörű felületeket hoznak létre. A „történések” részben tervezhetők és segíthetők, de teljesen nem kontrollálhatók, nem tudjuk pontosan, milyen lesz a végeredmény: mindig egyedi és megismételhetetlen. A szépség a véletlenszerűségben rejlik, a finom változások kiteljesítik a tárgyat.

Rájöttem, hogy itt összetalálkozik a rendszerben gondolkodás és az egyediség. Innen bontottam ki a magam világát: felépítettem a kemencémet, az országban elsőként saját anyag- és mázrendszert, megfelelő formálási módszertant dolgoztam ki, melyet folyamatosan fejlesztünk. Technológiánk a természet nyers erőivel működik együtt, sok buktatót rejt. Ez az út a hivatásom csúcsa és gyönyörűsége.

Először a gasztronómiai ügyfélkör szigorú kritériumainak megfelelő, nagy tűrőképességű művészi edényeim váltak széles körben ismertté. Az első nagy lépés, az Olimpia Étterem (2011) óta sok más étterem, köztük a Michelin-csillagos Babel, legújabban a Laurel és a Salt Budapest bízott meg teljes tálalókészletük megtervezésével és kivitelezésével. Ezzel az esztétikával ugyanakkor építészeti alkalmazásokban, történeti és kortárs terekhez is szervesen tudtam kapcsolódni, a majki remeteség felújításától Pannonhalmáig. Szeretek építészekkel együtt gondolkodni és dolgozni. Ideális lenne, ha már a tervezés elején bekapcsolódhatnék a projektekbe, de erre nem mindig van lehetőség. Egy egyszerűnek tűnő feladat sokszor nagyon komplex, az építészeti alkalmazásnak tökéletesen kell illeszkednie az épület rendszerébe.

Számomra az építés esszenciája a tégla. 2016-ban kiállításunk nyílt a veszprémi Várgalériában, a Téglamúzeum fölött, ahol olyan tálak sorozatát is bemutattuk, amelyek a gyűjtemény pecsétes tégláinak lenyomatait őrzik.

Minden kerámiakultúra a földből vétetik, ez határozza meg a belőle készülő tárgyat. Igyekszem minél nagyobb részben helyi anyagokat használni (magas hőfokon ez nem evidens!), fontos számomra a szerves kötődés. Szeretem a teljes folyamatot kézben tartani a tervezéstől a kész tárgy megszületéséig. Hiszek abban, hogy az alkotó keze és lelke belekerül a tárgyba, ez hoz minőséget az életünkbe. A kézi munkának ideje van. A kerámia nem a pillanatnak szól, az öröklétnek dolgozom.

 

Néma Júlia DLA

 

Fotó: Czigány Ákos, Czigány Tamás, Cynthia Madrigal, Pintér Árpád, Varga Gábor Ákos

 

Lejegyezte: Ladányi Ágnes

 

Cikk képekkel

 
Facebook megosztásGoogle Plus megosztásTwitter megosztásLinkedIn megosztás

...