2020 09 23

Tégla és eozin

Karlovecz Zoltán építész írása

Pécsett nagy hagyománya van az épületkerámia alkalmazásának. A Zsolnay-gyár már a 19. században ipari méretekben gyártotta az épületkerámiát, ellátta városunk és országunk építőmestereit falburkoló csempékkel, homlokzati díszekkel, mázas tetőcseréppel. A Zsolnay-örökség és a pécsi környezet folyamatosan inspirálja az építészeket, közülük jó néhányan pirogránitot, illetve mázas kerámiát használtak és használnak az épületeken. Jómagam is több épületen alkalmaztam homlokzati díszítésként natúr pirogránitot, illetve eozinmázas kerámiát. A Felsőmalom utcai lakóház is ebbe a sorba illeszkedik.

 

 epitsunk-teglaeseozin-karlovecz-2

 

Pécsett a városfalat valamikor körülvevő árok nyugati oldalát határolja az észak-dél irányú Felsőmalom utca. A Budai külvárosnak nevezett területen, az egykori Sörház és a Felsőmalom utcában, a Tettyéről lefutó patak mentén a 18. században települtek le a szűcs, szíjgyártó, tímár, posztóműves iparosok. A víz adott életet ennek a területnek. Az iparosok a tevékenységükhöz szükséges ipari jellegű épületeket építettek (pl. tímárházakat bőrszárító padlással), és mellettük megjelentek a lakóházak is.
A városfal a 18. század végére elveszítette a középkorban betöltött védő szerepét, és a fal melletti árkot is felparcellázták. Így alakult ki ez a telek is, amelyre a 19. században lakóházat építettek. A ház az államosítást követő időszakban nagyon rossz állapotba került, 2012-ben lebontották.

 

epitsunk-teglaeseozin-karlovecz-1.jpg

a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

 

A beruházó a zártsorúan beépíthető telekre egy társasház építését tervezte. A Felsőmalom utca korban és minőségben is meglehetősen vegyes beépítésű környezetébe egy viszonylag homogén felületi megjelenésű épületet képzeltünk el. Ehhez a célhoz jó eszköznek tűnt a sík, csak anyagában mintázott kisméretű téglafal, az „éppen hogy” testességével, mégis anyagszerűségével.

A megrendelés időszakában, 2016-ban, már építés alatt állt egy általunk tervezett nyolclakásos társasház az István utcában, ahol a tégla és eozin kombinációján kísérleteztünk. Azt tapasztaltuk, hogy a nyerstégla és a matt vagy fényes felületű eozinmázas kerámia házasítása mindkét anyag karakterét, megjelenését jelentősen erősítette. Az építtető elfogadta ezt az irányt, ennek eredményeképpen született meg a ház főhomlokzata.

A kisméretű tégla lyukacsos rakási módjával jól meg lehetett oldani a lépcsőház és az alárendelt helyiségek homlokzati integrációját. Az emeletek, az épületszerkezetek – helyiségek falazata, nyílászárók stb. – kialakítása az egész téglák méreteihez igazodott. Ez a szigorú méretrend kiterjedt a kerámiák méreteire is, elhelyezésük az építészeti koncepció része volt.

Az eozin egy rendkívül érdekes anyag: színjátszó, fényesen csillogó vagy matt kerámiamáz. Jellemzően zöld színű, de létezik kék, lila, piros és arany árnyalatban is. Végleges színét a felhasznált keverék pontos összetétele, a máz vastagsága, a tárgy kemencében elfoglalt helye, néhány fok hőmérsékletkülönbség és a kemencében áramló levegő egyaránt befolyásolja. Ettől válik egyedivé és megismételhetetlenné.

A tégla és eozin kombinációja esetünkben lehetőséget kínált arra, hogy az adott telek beépítési problémáira bár hagyományos építőanyagokkal, de kortárs megfogalmazást nyújtó megoldás szülessen.

A Karlovecz Építésziroda Kft. Felsőmalom utcai lakóházának „Tégla és eozin" elnevezésű pályázata 2019-ben elnyerte a Wienerberger Építészeti Nívódíj „Innovációs Díj” kategóriájának különdíját, valamint a Dél-Dunántúli Építész Kamara által alapított Forbát Alfréd-díjat is.

 

Karlovecz Zoltán építész
Karlovecz Építésziroda Kft.

 

Fotó: Bujnovszky Tamás, Karlovecz Zoltán

 

Cikk képekkel

...