L-ház – együtt és külön
2019.05.29.
A Duna-part közelében található kisváros jó arányú építési telkét északon forgalmas autóút, délen emelkedő domboldal határolja. A főúton kamionok tömkelege, a telek hátsó részében téglaboltozatos pince és egy kis kőház, a hátsókert meredek részén pedig gyönyörű sziklakert. Ebbe a környezetben terveztük a kétgenerációs családi házat, amely megfelelő életteret, egyúttal az utca felől érkező portól és zajtól védelmet is biztosít az ott lakóknak.
A tervezés során első gondolatunk az volt, hogy úgy kell elforgatni az épületet, hogy az egyik szárny az utca felé védőfalat képezzen. Arra is gondoltunk, hogy a két családrész békés egymás mellett élését az biztosítja a legjobban, ha külön épületszárnyakban helyezkednek el, így két önállóan is működőképes, mégis összetartozó lakás alakulhat ki. Az is fontos szempont volt, hogy legyen egy olyan külső tér, amelynek igazi intimitása van. Így jutottunk el az L-alakhoz: ezáltal az egymásra merőleges épületszárnyak egy védett, barátságos, nagyon jó atmoszférájú udvart zárnak közre. Az egyszerű falusi gazdasági épület képletét idéző, nyeregtetős épületszárnyak első látásra akár egyformának is tűnhetnek, mégis vannak kis különbségek. A két épületrész egységét a hasonló arányokon kívül az épületen körbefutó, bár esetenként megszakadó, változó mélységű, előtetőként és árnyékolóként is funkcionáló vasbeton lemez biztosítja. Az így létrejövő, a hagyományos tornác mai átiratának is tekinthető fedett-nyitott tér külső síkját – tornácoszlopok helyett – helyenként függőleges, növényekkel befuttatható farács határolja. A rács szerepe elhelyezésétől függően változik: a főút felől a zajvédelmet biztosítja, dél felől árnyékoló szerepet tölt be, az intimebb helyiségek előtt a belátást akadályozza, a pincelejáró mellett határoló térfalat képez, illetve van egy rész, ahol a tűzifa tárolását segíti.
Az épületrészek találkozásánál a máshol kisebb mélységű konzoltető jelentősen kiszélesedik, így biztosítva teret a két önálló lakásbejáratnak. Mivel a két szomszédos telek is a család tulajdonában van, a fedett-nyitott bejárati térrész a három telek közötti átjárás tengelyére is rákapcsolódik, így az egyes épületek közötti kapcsolat a forgalmas főúttól elválasztva jött létre. A bejáratnál farács helyett fényáteresztő betonból, az ún. LiTraCon-ból emeltünk egy térfalat, ami az épület fontos attrakciója.
A ház vastag falszerkezete egy belső, 38 cm-es új téglából épített és egy külső, 12 cm-es bontott téglából készült téglafalból áll, a tetőn kerámiacserép található. A külső nyílászárók vörösfenyőből készültek, natúr pácolással és hőszigetelő üvegezéssel, a belső ajtók szintén fa tokosak, faszerkezetű ajtólappal. A belső padlóburkolat kerámia, illetve vörösfenyő tömörfa svédpadló, a vizes helyiségekben csempe falburkolat van, a többi helyiségben a belső falak vakoltak, festettek.
A szüleim néprajzkutatók, nem véletlen, hogy munkáim kapcsolódnak a népi építészethez. Boldoggá tesz, ha az ősi tudásból valamit át tudok emelni. Mindig is érdekelt, hogyan lehet passzív eszközökkel jó klímát teremteni egy házban, és ehhez a több ezer éves tudást felhasználni. Ilyen például az, hogy a ház előtt, lehetőleg a déli oldalon legyen egy tornác, s ezért van e munkámnál tornácot idéző lemez, farácsokra felfuttatott növényzettel. Ugyanezt az ősi tudást képviseli a vastag téglafalszerkezet is.
A két generáció számára alkalmas épület mindkét szárnyában a gyepes, fateraszos udvarra nyílnak a fontosabb helyiségek: a nappalik, étkezők, hálószobák. Az utcai szárnyban, ahol a fiatalabb generáció él, a tetőtér be van építve, sőt, a nappali galériás tere önmagában is kétszintes. Az alsó szinten az étkező, konyha és nappali közös terén kívül egy hálószoba helyezkedik el a hozzá tartozó fürdővel és gardróbbal. Az emeleten a galéria mellett további szobák, fürdő és gardrób találhatók. Az udvari szárny padlástere beépítetlen, a földszinten található lakás az étkező, konyha nappali tér mellett hálószobát, gardróbot és fürdőt tartalmaz. Ez az épületrész alá van pincézve, itt helyezkednek el egyebek között a gépészeti helyiségek, valamint egy nagy közösségi tér. A munkában fontos szerepe volt építész kollégámnak, Tatár-Gönczi Orsolyának és Győri Nagy Hajnalnak, aki a megbízó ismerőseként felkért minket a közös munkára, és lakberendezőként friss és egyéni atmoszférát teremtett mindkét lakásban.
Az én házaim soha nem trendik. Mindig bevállalok egy lépéshátrányt, hogy nem felelnek meg teljesen a napi divatnak, de cserébe talán időtállóbbak.
Az épület szikár, visszafogott, mégis egy nagyon barátságos meseház. Kell a racionális alapgondolat, ám utána a tervezésnél egy picit hagyom, hogy vigyenek az érzelmek. Az irracionalitásnak fontos szerepe van az építészetben, mert mi emberek irracionális lények is vagyunk, és meggyőződésem, ha e a faktor hiányzik, akkor valami lényeges hiányzik. A tervezés során ragaszkodtunk a racionális alapgondolathoz, az egész házat mégis végiglengi az ötletszerűség, ezért olyan szerethető.
Földes László építész
Földes és Társai Építésziroda
Fotó: Téglásy Zsuzsa
Lejegyezte: Ladányi Ágnes
