Mérték és minőség – Pelényi Margit építész gondolatai
2020.05.26.
Amikor tervezek, az a dolgom, hogy személyes viszonyban legyek azokkal, akik majd használják az épületet. Át kell élnem a helyzetet, amit meg kell oldani. Azokat a munkákat csinálom nagy kedvvel, ahol kialakul a használóval egy erős együttgondolkodás, ilyenkor születik a legjobb eredmény.
A tervezés során többnyire van egy lényegi dolog, de ez feladatonként változik. Vannak épületek, ahol kifejezetten az emberi aspektus a legfontosabb, van, hogy egy korral való viszony kifejezése, vagy a táj, egy adottság. A gondolkodás azonban nem így indul, ez néha nem is tudatosul. Van egy rejtett dimenziója az alkotásnak, ami megfejthetetlen, titokban marad az ember előtt, mégis ez jelentheti egy adott építészeti munka lényegét. Ha megvan a vezérgondolat, az sokszor magától kezd el dolgozni, és ráfűződik a többi, vagy az építész hozzáfaragja a részleteket.
Látványos, felülről nézve születő koncepciók helyett én „szemmagasságból” dolgozom. A gondolkodás egyik iránya, hogy az építész szinte színdarabként megélve, lélekben bejárja a tereket. Lejátssza a pillanatot, amikor belép, amikor feltárul a tér, vagy amikor leül. Mindig van egy gyújtópont az épületben, de eggyé kell összeállnia.
Az építészet komplex gondolkodás, ebben az arányosság az egyik legfontosabb. Ez nemcsak tér- és tömegarányokat jelent, hanem mértéktartást, felelősséget, tisztességet is. Alapvető a fontos és a kevésbé fontos közötti különbségtétel; a mérlegelés végigkíséri a tervezés egész folyamatát. Az épület annak feleljen meg, ami. Az építésznek magabiztosan kell tudnia a mértéket, semmit ne tervezzen jobbra, mint ami a fontossága. Tudomásul kell venni, hogy egy dolog mennyit ér, ez jelenti a minőséget.
Pelényi Margit
Ybl-, Pro Architectura- és Prima-díjas építész
Lejegyezte: Ladányi Ágnes
