Miért magastető?

Téglaházak Magazin

2018.02.20.

Amikor álmaink házának megtervezésével bízunk meg egy tervezőt, sok kérdést érdemes előre tisztázni annak érdekében, hogy a ház, ami majd felépül a tervek alapján, minden szempontból megfeleljen elvárásainknak. A számos átgondolni és eldöntenivaló közül, mint például, hogy hány szobás legyen a ház, hogy külön konyhát vagy amerikai konyhát szeretnénk, hogy emeletes legyen vagy egyszintes, az egyik alapvető kérdés a ház stílusát döntően meghatározó tetőforma kiválasztása.

Ha egy cseréppel fedett tetőt látunk, biztosak lehetünk benne, hogy az magastető. De mit is nevezünk pontosan magastetőnek? Definíció szerint azt a tetőt, amelynek a hajlásszöge meghaladja a 10 fokot, és általában tetőteret képez.

Melyik tető a legkedveltebb?
Magyar és osztrák kutatások alapján kiderült, hogy hazánkban, csakúgy, mint a szomszédos Ausztriában, az emberek többsége magastető alatt képzeli el álmai otthonát. Magyarországon a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2014-ben készített a témában (1200 fő személyes megkérdezésével) felmérést a lakosság preferenciáiról, a tetőfedőanyagok és tetőfedési módok ismeretéről. Ausztriában is egy neves piackutató intézet, a Meinungsraum készített felmérést 2013-ban, ugyanebben a témában. Az ottani kutatás módja online kérdőív volt, melyet 1400 fő töltött ki.

A kutatás alapján kiderült, hogy a cseréppel fedett tető a legismertebb és a legkedveltebb a magyar felnőtt lakosság körében. Bár a forma tekintetében a lapostetőt a megkérdezettek 15 %-a modernnek tartja, családi háza építésekor a megkérdezettek 90 %-a magastetőt választana. A Meinungsraum felmérésében a megkérdezett osztrákok nagy többsége szintén a magastetőt részesíti előnyben, 83 %-a magastető mellett tette le a voksát. A közvélemény-kutatások eredményei alapján elmondható, hogy a Magyarországon nagy hagyományokkal bíró magastető a modern, új építésű épületek tetőformájának kiválasztásánál is elsőbbséget élvez.

A tető szempontjából a magyarok számára a legfontosabb a tartósság, emellett az esztétikai jegyeknek, a korszerűségnek és a gazdaságosságnak is szerepe van a választásban. Az osztrákok esetében a biztonság, az energiahatékonyság, az extrém időjárási körülmények elleni védelem és a költségek tartoznak a legfontosabb döntési kritériumok közé.

Miért előnyös a magastető szakmai szempontból?

A Bécsi Műszaki Egyetem ipari építészettel és interdiszciplináris építéstervezéssel foglalkozó intézete 2014-ben végzett kutatásának célja a magastető és a lapostető összehasonlító vizsgálata volt. Ennek során górcső alá vették az egyes tetőformákat, majd részletes tanulmány készült az eredményekről, mely szerint a magastető a következő előnyöket nyújtja:

1.    Költséghatékony
50 éves életciklust vizsgálva a magastetővel megépített ház a kutatás szerint költséghatékonyabb. A magastető elemei nem igényelnek olyan gyakori karbantartást, csupán 30 év után merül fel tetőfelújítási költség, a tetőfedő anyagot pedig a magastető esetében szükség esetén lényegesen egyszerűbben lehet cserélni, pótolni.

2.    Biztos vízelvezetés
Dőlésszöge miatt a magastető gyorsan elvezeti a csapadékot, így biztosítva védelmet a víz okozta károsodások ellen.

3.    Kiszellőzés
Nyári melegben a cserép alatt felmelegedett levegő a légrésben a gerinc felé áramlik, ahol kiszellőzik. A szakszerűen kialakított magastető ezáltal hozzájárul a tetőtér hűvösen tartásához.

4.    Bővíthetőség
Egy magastetős házban megvan a lehetősége a plusz lakótér későbbi kialakításának.

5.    Viharállóság
A szél ereje megtörik a gerincen, ezért a szél szívóhatása kevésbé jelentkezik, mint lapostető esetén.

A kutatások eredményei alátámasztják, hogy a magastető hazánkban és a szomszédos Ausztriában a legkedveltebb tetőforma, és egyértelmű műszaki előnyöket biztosít az épület számára.

 

Források:
•    Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet: Kérdőíves felmérés tetőfedési módok, anyagok, márkák ismeretéről – Kutatási jelentés, 2014. november
•    Meinungsraum.at: Initiative PRO Steildach „Häuselbauer“ – Befragung November/Dezember 2013
•    Dr. Iva Kovacic: Lebenszyklusanalyse Steildach. Ökonomische und ökologische Vorteile – TU Wien, Institut für interdisziplinäres Bauprozessmanagement, 2015 (a tanulmány letölthető a https://www.meinsteildach.at honlapról)