Modern és kortárs találkozása a szakrális térben

Téglaházak Magazin

2018.03.19.

Az ország egyik legismertebb tere, nyaranta pompás színházi előadások otthona, mégis sokáig lehangoló volt a szegedi Dóm tér és a fogadalmi templom látványa. Egy uniós pályázat segítségével azonban a közelmúltban az altemplomtól a dómtoronyig megújulhattak a székesegyház belső terei. Az elképzelések szerint a következő évtizedben teljesen új külsőt nyer a homlokzata is.

muemlek-szegedi-dom-2

kép 1 / 5

A szegedi dóm építésének ötlete az 1879-es nagy tiszai árvizet követő évtizedekben született. Az új épületet a barokk stílusúvá alakított korábbi templom helyén képzelték el, amelynek lebontására hosszú viták után került sor. A régi templomból csupán a most megújult Dömötör-tornyot sikerült megmenteni, amit Móra Ferencnek és Cs. Sebestyén Károly etnográfusnak köszönhet az utókor. A lassan gyűlő adományok és a világháború miatt a dóm több ütemben épült, felszentelése 1930. október 24-én történt.

muemlek-szegedi-dom-1

kép 1 / 5

A szegedi fogadalmi templomban 1930-as felszentelése óta nem történt olyan volumenű fejlesztés, mint a 2015 végén lezárult projekt során. A nagy munkát aprólékos tervezés előzte meg. – Az építészeti diskurzusban alapvetésnek számít, hogy műemlékhez nyúlni mindig kényes kérdés, különösen akkor, ha nemcsak felújításról, hanem át- vagy hozzáépítésről is szó van. Nehéz ugyanis kialakítani az érzékeny egyensúlyt múlt és jelen, műemlékes szemlélet és kortárs építészeti nyelv között – véli Gunther Zsolt, a 3h építésziroda építésze, aki Csillag Katalinnal és Váncza Lászlóval közösen jegyzi a szegedi dóm felújításának, újjászületésének terveit.

A régi korokat imitáló kiegészítések, továbbá az eredeti kontextust figyelmen kívül hagyó kortárs beékelődések jelentették a két kerülendő végletet, az ideális megoldásokat valahol a kettő között kellett elhelyezni. A 3h építésziroda átalakítási projektje kiegyensúlyozott válaszokkal szolgált. A modernizmus hajnalán épült templomban keverednek a történeti építészet és a modern idők stílusai, szerkezetei, építési technológiái, az építészeti koncepció mégis kísérletet tett, hogy tisztázza az eredeti épület és az azóta rárakódott rétegek egymáshoz való viszonyát. Az építészek amellett, hogy visszaállították az eredeti állapotot, kortárs alkotókként tekintettek a projektre. A meglévő elemek esetében a szelíd progresszió, a teljesen új térrészeknél viszont a határozottan kortárs, mégis illeszkedő stílus a jellemző.

A 2 milliárd 87 millió forint uniós pénzből költöttek a székesegyház környezetén kívül a Dömötör-toronyra is, immár látogatható az Aba-Novák Vilmos készítette freskó, és visszaállították az eredeti keresztelőkutat. Jutott forrás arra is, hogy eltávolítsák a vadgalambok okozta szennyeződéseket a Nemzeti Panteonról, vagyis a Dóm tér előtti árkádsor egyik szárnyáról. Az újonnan kialakított előlépcső alatti fogadótér megjelenése letisztult. A legnagyobb változás az altemplomban fogadja a látogatókat: a zömök pilléreket fehérre vakolták, a megvilágításukból adódó fény-árnyékhatás izgalmas hatást kölcsönöz a térnek.

Akadálytalan átláthatóság jött létre, a pillérek és boltívek lenyűgöző sorozatából kirajzolódik a templom latin kereszt alakú kompozíciója, mint a felszín liturgikus terének lenyomata. A korábban kihasználatlan régi terek új funkciót nyertek, helyet kapott egy tárlat az egyházi kegytárgyakkal, de kiállították a templomi orgona korábbi játszóasztalát is.

A dóm sűrűn díszített belső tere ellentétben áll a klasszikus modern építészet esztétikájával. Az átalakítás erénye, hogy nem elveti, csak kontrollálja a díszítést. A liturgikus térben végrehajtott kiegészítések illeszkednek a korábbi stílushoz, ugyanakkor kis elmozdulást mutatnak egy letisztultabb összkép felé, könnyítik a teret. A beruházás nyomán a turisták a dóm olyan unikális épületrészeit is felkereshetik, mint a kupolakerengő, a fedélszék vagy a főhajóban az árkádívek felett futó alacsony, nyitott folyosó, az új közösségi terek pedig egyaránt szolgálják a hitéleti és az idegenforgalmi célokat.

 

Velkei Tamás