Romokból születő múzeum

Téglaházak Magazin

2018.01.03.

Tavaly ünnepelte 20 éves fennállását az egri Gál Tibor Pincészet, amely ez év tavaszán egyedülálló, hatalmas komplexumot nyit Eger belvárosában. Borbár, étterem és a világ első Egri Bikavér Múzeuma várja egy helyen a vendégeket. Nemcsak ezért kapta a keresztségben a hely a Fúzió nevet: a beruházás során négy különböző korból származó épületből alakították ki a kulináris élménycentrumot. Ifjú Gál Tibor ezzel tovább viszi az édesapja által kijelölt utat, az elegáns, egri stílusú, világszínvonalú borászkodást.

bor-es-keramia-gal-tibor-eger-1

kép 1 / 5

Ahhoz, hogy e nagy ívű tervek valóra válhassanak, sok nehézségen ment keresztül az építtető, a tervező és a kivitelező egyaránt. Az egri Arkt Építész Stúdió készítette az épületegyüttes átalakítási terveit. A Fúziónak helyet adó Csiky utcai terület egyik különlegessége, hogy mind a négy épület más korban és stílusban épült. A domboldalba vájt tufapincék 18. századiak, esetleg még régebbiek, amelyeket folyamatosan bővítettek. A pince elé épült az 1920-30-as években egy téglából rakott, különlegesen szép szerkezetű boltozatos tér. A legrégebbi ház a műemlék Markhot Ferenc villa, a mellette álló kiszolgáló épület szintén műemléki védettséget élvez. Tagja még az épületegyüttesnek egy nagyjából a hatvanas években emelt családi ház.

A műemléki védettség jogilag nem engedte összevonni a négy épületet, a telek mezsgyéjén ráadásul rendezési terv határa is húzódik, ezért már az építésügyi engedélyeztetés sem ment zökkenőmentesen. A tervezés, a beruházás és a kivitelezés sem volt egyszerű, rengeteg meglepetést tartogatott. – A kivitelezés során gyakran szembesültünk azzal, hogy méréseink, feltételezéseink nem helytállóak, az egykori építőmesterek ugyanis furfanggal, a mérnöki gondolkodásnak teljesen ellentmondva oldottak meg egyes csomóponti részleteket – emlékszik az átépítés kezdetére Fajcsák Dénes, az Arkt ügyvezetője. Kiderült például, hogy a tufa domboldal előtti épületnek nincs hátfala, csupán élére állított, kisméretű téglából rakott kulisszafallal takarták el a dombot, a családi ház falát pedig a régi oromfallal átláthatatlanul összefalazták, így meg kellett változtatni a terveket.

bor-es-keramia-gal-tibor-eger-3

kép 1 / 5

A korábban mezőgazdasági, ipari épületként hasznosított épületekből a felújítással egy 21. századi vendéglátóhely született. – Egy ilyen épület létrehozásához nem elég a kiviteli terv. Az ütemezés tartása érdekében a napról napra feltáruló, előre nem látható műszaki megoldásokat a legrövidebb úton kellett kezelnünk, a beruházás megkövetelte a folyamatos mérnöki jelenlétet – szögezi le Fajcsák Dénes.

Elmondható, hogy az Arkt jól kezelte a nehézségeket, a végeredmény önmagáért beszél. Fontos szempont volt a belsőépítészek számára, hogy az átalakítás során minden olyan elemet, ami építészeti értéket képvisel, megmutassanak. Így több helyen natúr, nyers felületeket alakítottak ki, kissé indusztriális, történeti átitatottságú hatást keltve. Az új elemeket ugyancsak nyers mivoltukban vagy minimális beavatkozással építették be. A téglafalakat új téglákkal pótolták, és hogy az épület hangulatán ez ne rontson, homokfúvással visszafogottabb felületeket alakítottak ki.

A projekt költségének jelentős részét, 175 millió forintot a „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” című uniós pályázatból finanszírozta a pincészet. Az 1400 négyzetméteres Fúzió borbárjában a pincészet klasszikus, superior és limitált szériás tételein kívül számos egri borász különleges bora is kapható. A konyha ötvözi a helyi, szezonális alapanyagokat a legújabb konyhatechnológiával, s ráadásként még egy Borinform iroda is segíti a tájékozódást.

A kulináris központ újraértelmezi a kiállítótér fogalmát is. A világ első Egri Bikavér Múzeumában a legkorszerűbb multifunkcionális eszközök segítségével megismerhető és megérthető a híres borfajta múltja, jelene és jövője. A látogatóknak lehetőségük nyílik „saját Egri Bikavérük” házasítására is, amelyet hazavihetnek lepalackozva és címkézve, örök emlékként a Fúzióból.

 

Velkei Tamás

 

Fotó: Fajcsák Dénes