Tégla és tetőcserép múzeumok Magyarországon I. rész

A tégla és a cserép nem csupán az egyik legrégebbi építőanyagunk, több is rejlik bennük. Korlenyomatok, melyek időtállóságuk miatt megőrzik a rájuk írt jeleket, történelmünk eseményeit. A következő két részes cikksorozatban bemutatjuk azokat a hazai múzeumokat, gyűjteményeket, ahova mindenképp érdemes ellátogatni.

„Érdekes, hogy a világ legrövidebb életű lényét, a kérészt, sok múzeum őrzi gombostűre szúrva, naftalinmorzsák felett. A világ leghosszabb életű építőanyagát pedig csak nagyon kevesen tették ez idáig üveg alá – mondván: nézz, gyönyörködj és emlékezzél, hiszen téglák közt születtél és élsz.”
Az idézet Rugli Dezsőtől, a szanyi tégla és cserépmúzeum alapítójától származik.

1977-ben társadalmi összefogással jött létre Európa első téglamúzeuma egy kicsi, szabadtéri múzeum a fővárosban. Azóta számos gyűjtő nyitotta meg udvarát, házát a nagyközönségnek. Ezek a kisebb-nagyobb gyűjtemények általában ingyenesen látogathatók, előzetes bejelentkezéssel.

Veszprémi Tegulárium

A Tegulárium kiállítóterei és kiállított műtárgyai Magyarországon – és nemzetközi összehasonlításban is – egyedülállóak. A Dubniczay-palota épülete alatt két 18. századi téglaboltozatos pincehelyiségben és az azokkal egybenyitott 16. századi ágyúbástyarészben kapott helyet a gyűjtemény. A veszprémi tégla- és cserépgyűjteménynek, illetve az állandó kiállítási anyagnak az alapjait 1977-ben hozta létre Fodor József veszprémi mérnök, tanár. Ő egyike volt annak az – akkortájt még kis számú – nyitott és kutató szellemű szakembernek Magyarországon, aki felismerte a téglákon lévő jelek fontosságát és jelentőségét.

A 2023-ban megújult kiállítás minden korosztály számára közérthetően mutatja be az agyagalapú építészet kb. 12 000 éves történetét. A gazdag gyűjtemény alapját a Kárpát-medence gyűjtőterületéről származó égetett durvakerámiák és az azok készítéséhez kötődő tárgyi emlékek (vetőládák, téglagyári sablonok és eszközök, makettek) adják, de megtekinthető a különböző országok egykori téglakészítési gyakorlata is. A bélyeges téglák tematizált bemutatása mellett különleges színfoltjai a Teguláriumnak a mázas tetőcserepek, a Herenden készült díszes burkolótéglák, és a közkedvelt állatlábnyomos, emberi láb-, tenyér- és ujjnyomos téglák.

Az egyénileg érkező látogatókat telefonra letölthető, ingyenes magyar és angol nyelvű tárlatvezetői hanganyag segíti. Családok, csoportok, iskolák, egyesületek számára tárlatvezetés kérhető, illetve kézműves foglalkozásokra (téglakészítés, szobrászkodás) is lehetőség van. A tárlatvezetések és a foglalkozások nemzeti és kiemelt ünnepeinken és a jeles múzeumi napokon ingyenesek.

További információk a Tegulárium honlapján érhetők el.

Egyházi Pecsétes Téglák Múzeuma

A tiszaszentimrei református templomban található téglagyűjtemény Magyarország tíz legkülönlegesebb ipartörténeti múzeumának listájára is felkerült, de egész Európában páratlan a maga nemében Az ötlet a helyi református lelkész, Fodor Gusztáv érdeme, aki a templom 2011-es felújítása során megtalálta az építéshez használt 18. századi pecsétes téglákat. Ezek a téglák adták a gyűjtemény első darabjait és az inspirációt, hogy kiderítse, mit is akarnak közölni a kövek, és rajtuk keresztül azok, akik belevésték a jeleket. A múzeum megvalósításban sokat segített a Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesülete számos különleges téglaadománnyal.

A gyűjtemény legfőképpen egyházi téglákból áll, egész Magyarország területéről, Ukrajna egyes részeiről, Szlovákiából, Romániából és Szerbiából, melyek magyar területek voltak 1920 előtt. A téglák nemcsak megtekintésre érdemesek, de a hozzájuk fűződő történetek is lenyűgözőek. A múzeum látogatása során az ember rádöbben, hogy tények állnak a kövek hátterében, s a történelem életre kel!

További információk a múzeum Facebook oldalán találhatók.

Az Aquincumi Múzeum Téglagyűjteménye

A Kiállítás aquincumi példák segítségével mutatja be, hol és hogyan készültek a római téglák és más kerámia-építőelemek, miként használták fel őket, mit árulnak el számunkra a téglákon fennmaradt bélyegek és feliratok, végezetül a téglák kutatásának a fejlődését is röviden szemléltetik.

Az talán nem meglepő, hogy az ásatásokon tömegesen előkerülő római téglák segíthetnek az elpusztult épületrészek, tetőzetek rekonstruálásában. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy mennyire alapvető források ezek a római hadtörténethez, vagy éppen a római kori háziállatok testméreteinek rekonstruálásához. Gondolta volna, hogy magukból a téglákból is következtethetünk egy-egy műhely méretére, és az ott dolgozók életkörülményeire, vagy, hogy még iskolai gyakorlófüzetként is szolgáltak a szárítani kirakott téglák? Több is rejlik a téglákban, mint kiváló építőanyag. Az izgalmas kiállítás a Régészeti Park déli részén található.

További információk a kiállításról ezen az oldalon érhetők el.

Kőbányai Szabadtéri Téglamúzeum

Európa első téglamúzeuma a főváros X. kerületében Kőbánya-Újhegyen, a Mély-tó melletti parkban található. A környéken egykoron a Guttmann Izsák 1891-ben alapította téglagyár agyagbányája működött, melyet vízbetörés miatt meg kellett szüntetni. A hajdani téglagyár helyén a hetvenes években társadalmi összefogással mintegy negyvenezer lelkes ember egy pihenőparkot létesített. Feltöltötték a bányatavat, elképesztő mennyiségű fát és virágot telepítettek ide, a Mély-tavat azonban megtartották, mely ma is horgásztóként működik.

Ugyancsak társadalmi összefogással létrejött a szabadtéri téglamúzeum, melynek keretezett téglafalaiban egy szelet történelem látható; a legrégebbiek a Mária Terézia által 1774-ben alapított Császári és Királyi Téglavetők műhelyeiből valók, de vannak itt kőbányai és más fővárosi gyártású téglák, sőt, még a Nemzeti Múzeum lépcsőjéből származók is. A téglák beazonosítását a falak mellé helyezett magyarázó rajzok segítik.

A múzeum elérhetőségével kapcsolatos információk itt találhatók.

Érdikum Téglárium, Bélyeges tégla és kúpcserép múzeum

A Téglárium létrehozója Rozgonyi Zoltán gyűjtőszenvedélye 22 évvel ezelőtt, egy magyar címeres téglával kezdődött, amit költözéskor talált az új, érdi házában. Azóta az ország egyik legnagyobb magángyűjteményével büszkélkedhet. A téglák mellett – merthogy a téglagyárak cserepet is készítettek – a legteljesebb hazai kúpcserép gyűjteményt is itt csodálhatjuk meg.

A kiállítás célja a történelmi Magyarország területén készült téglák és kúpcserepek bemutatása és ezek történeteinek átadása. Az ide érkező látogató betekintést kap a történelmünk agyagba égetett eseményeiről, a római kortól a 21. századig. Lehetőség van este, kivilágítva is megtekinteni a tárlatot, így egész más hangulatban mesélik történeteiket a téglák. Rozgonyi Zoltán, aki a 200 tagot számláló Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesületének elnöke, szívesen mesél minden ide érkező látogatónak csodálatos gyűjteményéről.

A pontos helyszín és elérhetőség ezen a linken érhető el.