Újjászületés mérnöki bravúrral
2018.06.19.
Aki régen járt Szegeden, bizony elcsodálkozna, ha a Jósika utcai zsinagóga előtt sétálna el. Az egykori leromlott állagú imaház mára teljesen újjászületett, tiszta homlokzata szinte elvakít. Az egymilliárd forint költségkeretű restauráció során megújult az 1900 és 1903 között épült műemlék homlokzata, főkupolája, a zsinagógát körbevevő park, valamint a telket határoló kerítés is.
Feladatunk igen összetett volt, ezért a felújításon rengeteg szakrestaurátor segítségét is igénybe kellett vennünk – mondja Keresztes Dániel, a kivitelező Ferroép Zrt. főépítésvezetője a 2016 júliusában kezdődött és 2017 augusztusában véget ért felújításról. Dolgozott az építkezésen többek között számos szobrász, díszműbádogos, műköves és ólomüveg javítására képesített szakember.
A felújítás során átvizsgálták a Baumhorn Lipót tervei alapján emelt eklektikus épület vakolatát, ahol indokolt volt, leverték és újravakolták. Kijavították a kő- és műkőhibákat, restaurálták a nyílászárókat, valamint ahol arra szükség volt, megjavították a gyönyörű ólomüveg ablakokat. Az épület lelkét jelentő téglahomlokzat felújítása is nagy odafigyeléssel történt. A Ferroép Zrt. először egy-egy próbafelületen modellezte le a szemcseszórásos technológiát, amikor is homokkal, perlitpehellyel vagy vízzel próbálták megtisztítani a mohás, guanós, vízköves, szmoggal szennyezett felületet. A kísérletek arra mutattak, hogy e módszer a téglák állapota miatt nem alkalmazható, mert túlságosan roncsolná az építőelemeket, ezért a Remmers céggel közösen egy kémiai tisztítóanyag mellett döntöttek. Kíméletesebben távolították el a szennyeződést a téglákról, s ahol szükségessé vált, többször is megismételték a folyamatot. Az olykor hiányzó idomtéglákat pótolták az értékleltárból, ahol mindazokat a korábban ki- és lecserélt elemeket tárolják, amelyek valaha a műemléki épülethez tartoztak. Magától értetődő, hogy e munka utolsó fázisaként a téglák közötti fugákat is megtisztították, illetve pótolták, majd a teljes téglafalfelület impregnáló réteget kapott, ahogy a kő- és műkőfelület, valamint a kerítés talapzata is.
A homlokzat felújítása közben nemcsak a szmog, a guanó vagy a savas eső okozta károsodást kellett eltüntetni a felújítást végző szakembereknek, hanem a második világháború során keletkezett golyónyomokat is. A lőszerek ütötte lyukak arra is emlékeztettek, hogy 1944-ben több mint hatezer zsidó nemzetiségű magyar állampolgárt hurcoltak el a városból a náci haláltáborokba. Az áldozatokra a zsinagóga előtt felállított emlékmű hívja fel a járókelők figyelmét, amelyen ez áll: „Megölte őket a gyűlölet, emléküket őrzi a szeretet”.
A lemállott párkányszegélyeket az idő vasfoga annyira megrongálta, hogy teljes szakaszokat kellett rekonstruálni, újrasablonozni, és több száz méter íves és egyenes párkányt kialakítani. Érdekesség, hogy anyagát vas-oxiddal színezték, ettől kapott a téglafalhoz illeszkedő sárgás színt, emellett apró kővel elegyítették, hogy a textúra is hasonlítson az eredeti vakolathoz. A tapolcafői téglagyár szállította azt a 17 ezer darab műemléki falazó téglát, amelyekből elkészült az új kerítéslábazat. Megújultak a homlokzati bádogos épületelemek, lakatos szerkezetek, míves falikarok is.
Mára régi fényében pompázik Magyarország második legnagyobb zsinagógájának tetőhéjazata is a kupolával együtt, utóbbi természetes kőpalafedést kapott. Igazi mérnöki bravúrnak számított a hatalmas, magas dobra állított kupola felállványozása, mivel a környező épületelemekre nem lehetett további súlyt terhelni a beszakadás veszélye miatt. Nehezítették az állványozás megtervezését a mélységi beugrások és az épületdíszek is. A kupola nyílászárói és az épület fiatornyai úgyszintén visszanyerték egykori küllemüket. Az épület négy sarkán található tornyok közül az egyik teljesen megújult, fa tartószerkezeti rendszerére új díszműbádogozás készült a régi pontos másaként. A restaurációhoz tartozott a régi kerítés elbontása is, újjászülettek a kovácsoltvas kerítéselemek.
A felújítás érdekessége, hogy 2017 rendkívül kemény tele ellenére sem álltak le a munkálatokkal, az épületet körbevevő állványzatot befedték, és alulról folyamatosan fűtötték. A restauráció alatt is biztosították a rendezvények lebonyolítását és a turistacsoportok látogatását. Az épület előterében a kivitelező két vizesblokkot alakított ki, mivel az épület gyakorta helyszíne koncerteknek, előadásoknak is.
A további, belső restauráció egyelőre még várat magára, ám dr. Lednitzky András, a szegedi izraelita hitközség elnöke és a szegediek reményei szerint a közeli jövőben a gyönyörű belső terek megújulására is sor kerülhet.
Velkei Tamás
