Yuliya Makliuk és a világ legfenntarthatóbb kerámiája
2024.05.16.
Az ukrán keramikusművész és környezetvédő, Yuliya Makliuk izgalmas kutatást végzett, hogy megtalálja a fenntartható fazekasság mibenlétét. Míg a háború sújtotta Ukrajnában az áramkimaradások elsötétítették a műhelyeket, ő megvilágította az utat a kerámiaművészet zöldebb jövője felé.
Yuliya Makliuk hazájában ismert környezetvédelmi aktivista, az ukrajnai, klímaváltozás elleni ifjúsági mozgalom egyik alapítója, valamint az ENSZ nemzetközi klímatárgyalásainak tagja.
Yuliya Makliuk, ukrán keramikusművész és környezetvédő Fotó: Olga Murzaeva
Életciklus-elemzésből diplomázott, két mesterfokozatot is szerzett, majd kreatív vállalkozásoknak nyújtott környezetvédelmi tanácsokat. Ilyen háttérrel nem véletlen, hogy a fazekasság világában tevékenykedve is fontos számára a környezetbarát termékek tervezése, a fenntarthatóságról való tudás megosztása és a környezettudatos üzleti gyakorlatok népszerűsítése.
Kerámiakészítési módszere a gyártás minden szakaszában a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, kész tárgyai pedig egyértelmű környezetvédelmi üzenetet hordoznak. 2024-ban elnyerte a Risktakers és a CEC Artslink ösztöndíját a fenntarthatósággal és a művészetszervezéssel kapcsolatos munkájáért.
„A háború árnyékában élve, az országos áramszünetek és az agyaggyártás leállása közepette állandó küzdelem a kerámia stúdióm fenntartása. Senki sem tudja, meddig működik még a posta, így bizonytalanná vált, hogy teljesíthetem-e a megrendeléseket. Ezekben az időkben a kerámiakészítés olyan jelentéktelennek tűnik…
A háború egyik váratlan hatása, hogy hirtelen rájössz, hogy bármelyik napod lehet az utolsó, ami arra késztet, hogy teljes életet élj. Voltak, akik rohantak házasságot kötni, míg mások a válást választották. Sokan bevonultak a hadseregbe, vagy üzletet nyitottak. Ami engem illet, más döntést hoztam: könyvet akartam írni. Nem akármilyen könyvet, hanem a fenntartható fazekasság összes tudását tartalmazó összeállítást.” (Yuliya Makliuk)
Első lépésként Yuliya a kézműves kerámiakészítés során kibocsátott CO2 mennyiséget számolta ki és a leginkább szennyező életciklus-szakaszokat határozta meg. Kísérletezésbe kezdett a stúdiójában, és minden, már publikált adatot összegyűjtött a fenntartható kerámiáról. Körülbelül fél évbe telt, mire az összes fellelhető információ birtokában elvégezhette az életciklus-elemzést.
Kutatásához egy átlagos kerámia bögrét vett alapul. A bögre teljes életciklusát vizsgálta, mely magában foglalta az agyag, a máz és a csomagolás nyersanyagainak kinyerését; ezen anyagok belföldi szállítását a stúdióba; a bögregyártást; a csomagolást; nemzetközi hajózást; tulajdonos általi használatot és ártalmatlanítást.
Mindezek alapján egyetlen bögre szénlábnyoma összességében 7,5 kg CO2 volt. (Ez az egyén éves szénlábnyomának 0,1%-át teszi ki.)
Meglepő módon a keramikus tevékenységéhez közvetlenül köthető folyamatok mindössze 1,9 kg CO2 kibocsátást eredményeztek. Ezen lépések közül a leginkább karbonintenzív a tüzelés (1,4 kg), azt követi a műanyag csomagolás használata (0,3 kg).
A fennmaradó környezeti hatást az határozza meg, hogy mi történik, miután a bögre elhagyja a stúdiót, beleértve a szállítást, a felhasználást és az ártalmatlanítást. Ebben a fázisban az Európából az USA-ba tartó teherrepülés (2,6 kg), a mosogatóvíz melegítéséhez felhasznált energia (2,2 kg), a mosogatószer gyártása (0,4 kg), valamint a csomagolóanyagok lebontása a fő tényező (0,3 kg).
Ezek az adatok világosan megmutatják az alkotó keramikusoknak, hogy mire kellene törekedniük egy fenntarthatóbb termék létrehozásakor:
- Kevesebb energia vagy üzemanyag használata a tüzeléshez,
- műanyag csomagolás kerülése,
- kartondobozok újrafelhasználása,
- nemzetközi szállítás csökkentése,
- vásárlók oktatása/tájékoztatása a kerámia fenntartható használatáról és ártalmatlanításáról.
Makliuk kísérletei során kiderült, hogy néhány ésszerű módosítással kétszer környezetbarátabbá tehetünk egy bögrét:
- Egyszeri égetés (-0,7 kg): a zsengélés (mázazás előtti kiégetés) kihagyásával kevesebb energia került felhasználásra, ami csökkenti a károsanyag-kibocsátást.
- Újrafelhasznált papírcsomagolás (-0,4 kg): az újrahasznosított kartondobozok és dobozkitöltő anyag használata jelentősen csökkentette a hulladékot és a kibocsátást.
- Változások a bögretulajdonos szokásaiban (-3,1 kg): a fenntarthatóságot támogató döntések a napi rutinban jelentős hatást gyakoroltak, beleértve a napenergiával működő vízmelegítést és a szódabikarbónával történő mosogatást.
- Papírcsomagolás (-0,3 kg) komposztálása: sokkal környezetbarátabb választás a komposztálás, ahelyett, hogy a papírcsomagolást hulladéklerakókba küldenék vagy elégetnék.
Az elemzések után, a keramikusművész célja a „tökéletes bögre” megtervezése lett, ami közel nulla CO2-t bocsát ki életciklusa során. Ennek érdekében a fenti tanácsok figyelembevételén túl, a kerámiaműhelyének tetején elhelyezett napelemekből termelt villamos energiát használta tüzelésre. Az értékesítést a kontinensre korlátozta, és kizárólag vonattal szállíttatott. Mindezek után egy bögre szénlábnyoma mindössze 0,5 kg CO2-ra csökkent. Ez már könnyen ellensúlyozható, például fák ültetésével.
Összefoglalva, a megújuló energia felhasználásával, a zsengélés mellőzésével, az újrahasznosított papírba történő csomagolással és belföldi szállítással lehet a legfenntarthatóbbá tenni a termelést.
Yulia Makliuk kutatási eredményeit és a kísérletek során szerzett tapasztalatait, gyakorlati tanácsait a 2023-ban megjelent „Potters Save the World: Creating Sustainable Ceramics to Help Protect the Earth” (ford.: „A fazekasok megmentik a világot: Fenntartható kerámiák létrehozása a Föld védelmében”) című könyvében foglalta össze, melyben helyet kapott további 20 fenntartható kerámiával foglalkozó agyagművész személyes története is.
Yuliya Makliuk története az innovációról és a kerámiakészítés újragondolásáról mindannyiunk számára inspiráló és elgondolkodtató. A CO2 kibocsátás drasztikus visszaszorítása korunk fontos feladata, és tehetünk érte az egyén szintjén is!
