A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség észrevételei az Élő Környezetért felelős Minisztérium által 2026. szeptember 7-én társadalmi egyeztetésre bocsátott Kormányrendelet tervezetével kapcsolatban

Állásfoglalások

2026.09.15.

A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség észrevételei az Élő Környezetért felelős Minisztérium által 2026. szeptember 7-én társadalmi egyeztetésre bocsátott „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló 156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet környezetvédelmi jogkövetést elősegítő módosításáról” szóló Kormányrendelet tervezetével kapcsolatban:

Üdvözöljük, hogy az égetett agyag építőanyag gyártóinak szövetségeként lehetőségünk nyílt a kormányrendelet tervezetének véleményezésére. A legmesszemenőbbig egyetértünk a fenntartható fejlődést célzó, a környezetet óvó, gondos gazdálkodást támogató jogszabályok pontosításával, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az iparágunk jelenlegi gazdasági helyzetében a hosszú távú versenyképességet ne befolyásolja kedvezőtlenül további, esetleg aránytalan teherviselési, illetve szabályozási kötelezettség, bizonytalanság.

Részletes észrevételeink:

Fejezet/szakaszSzövegÉszrevétel
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

1. §
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 26. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A (4a) bekezdésében meghatározott árbevétellel rendelkező környezethasználó esetében a kiszabott bírság összegének el kell érnie a vállalkozás előző évi nettó árbevételének a 0,5% át, de legalább az 5 millió forintot, ha a) a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót – ugyanezen vagy más tevékenységére tekintettel – a bírság kiszabását megelőző 5 éven belül, végleges döntéssel környezetszennyezés miatt legalább két alkalommal az e rendeletben vagy más rendeletben meghatározott környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, vagy b) a környezethasználó – ugyanezzel vagy más tevékenységével – a bírság kiszabását megelőző 5 évben, végleges döntéssel megállapított módon környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást okozó jogsértést követett el.”
Több telephellyel rendelkező vállalkozások esetében méltányosnak és arányosnak véljük az alábbi módosítási javaslat szerinti szabályozást:

„(4b) A (4a) bekezdésében meghatározott árbevétellel rendelkező környezethasználó esetében a kiszabott bírság összegének el kell érnie a vállalkozás előző évi nettó árbevételének a 0,5% át, de legalább az 5 millió forintot, ha a) a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót – ugyanezen vagy más tevékenységére tekintettel – a bírság kiszabását megelőző 5 éven belül, végleges döntéssel környezetszennyezés miatt ugyanazon telephelyén legalább két alkalommal az e rendeletben vagy más rendeletben meghatározott környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, vagy b) a környezethasználó – ugyanezzel vagy más tevékenységével – a bírság kiszabását megelőző 5 évben, végleges döntéssel megállapított módon ugyanazon telephelyén környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást okozó jogsértést követett el.”
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

4. §
„A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4a) bekezdésében a „2 milliárd” szövegrész helyébe az „5 milliárd” szöveg lép.”

azaz:

„(4a) A (4) bekezdés szerint kiszabott bírság összege a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó, 100
millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel
rendelkező vállalkozás esetében ötszázezer forinttól a
vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5%-áig, de
legfeljebb 5 milliárd forintig terjedhet.”
> Egyetértünk azzal, hogy egy bírságnak visszatartó erővel kell bírnia. A tervezetben foglalt bírságösszeggel, illetve annak megállapításával kapcsolatban jelentős aggályunkat szeretnénk azonban kifejezni, hiszen:
>> a vonatkozó bírság a „környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén” szabható ki, amely független attól, hogy keletkezett-e bárminemű környezeti kár, vagy fennáll-e annak az esélye, illetve független egy esetleges kártérítéstől, egyéb kiszabható bírságoktól. Nagyságrendje így aránytalan, eltúlzott, mindamellett, hogy a mérlegelés módja szubjektív alapokon nyugszik;
>> a 100 millió forintos árbevételre vonatkozó feltétel a magasabb bírságösszeg megállapíthatóságának az egyenlő elbánásmód elvébe ütközik, indoklása nem fellelhető;
>> a bírság kiszabható nagyságrendje meghaladja egyes vállalkozások adózott eredményét, amely ellehetetlenítheti azok működését;
>> a bírság összegének nettó árbevételhez való arányosítása sem indokolt, tekintettel arra, hogy egyes vállalkozások nem csak a környezethasználati engedélyhez kötött gazdasági tevékenységet folytatnak.

> Javasoljuk a bírság megállapításának feltételeit, szabályait, valamint annak összegét/felső határát felülvizsgálni; átlátható, mindenki számára megismerhető szempontrendszert felállítani, amennyiben mérlegelhető marad az összeg megállapítása.

/A Ht.-ben – például – a következő szabály szerepel [86. § (4) bekezdés]:

„Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a hulladékgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre a bírság legalacsonyabb mértékéig csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.”

Egy ehhez hasonló szabályt javasolunk beépíteni a környezetvédelmi bírságot meghatározó szabályok közzé, mert pl. egy környezetvédelmi engedélytől eltérő tevékenység (pl. jelentéstételi, adatszolgáltatási, vagy nyilvántartási kötelezettség elmulasztása) nem feltétlenül jár környezetszennyezéssel, vagy -veszélyeztetéssel.

Továbbá, ha nincs részletesen meghatározva, milyen szabályszegésért mennyi bírság jár, akkor félő, hogy az egyes elsőfokú környezetvédelmi hatóságok, még ugyanolyan ügyben is különböző összegű bírságot szabnak ki, amely nehezen egyeztethető össze a „level playing field” alapelvvel, vagy akár egyes más uniós elvekkel (egyenlő elbánás) sem összeegyeztethető./

> Továbbá, tekintettel arra, hogy a nettó árbevétel realizálása nem korlátozódik a környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekre, nem javasoljuk a bírságösszeg meghatározásának sem feltételét, sem értékét a nettó árbevételhez kötni.

Budapest, 2026. szeptember 15.

Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség

MATÉSZ | Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
További részletek az adatvédelmi tájékoztatónkban.