Gyártási folyamat
A tégla- és cserépgyártás sokat fejlődött az évezredek során, de a folyamat lényege ugyanaz maradt: az agyag kitermelése, előkészítése, formázása, szárítása és kiégetése, majd csomagolása és raktározása.
Az égetett kerámia gyártásának történetét ugyanakkor az utóbbi évtizedekben a folyamatos technológiai megújulás – és egyúttal a termékskála fejlődése – jellemezte. Az energiahatékonyság növelését, az energiafelhasználás és a CO2 kibocsátás csökkentését célzó fejlesztések eredményeképpen a korszerű gyárak ma már energiatakarékos és környezetkímélő módszereket alkalmaznak. A folyamatok hatásfokának jelentős javulását a mérési és vezérlési rendszerek számítógépes irányítása biztosítja.
Az iparág hazai gyárainak technológiájában a nemzetközi élvonal legújabb fejlesztései is megtalálhatók. A magyar tégla- és cserépipar technológiájának és termékskálájának fejlődéséről szóló, 2009-ben megjelent cikk ide kattintva olvasható.
Bányászat
A tégla- és cserépgyártás alapanyaga az agyag. A tégla- és cserépgyárak termékeik előállításához valódi, természetes nyersanyagból dolgoznak, tehát ehhez nem más gyártóktól vesznek (esetleg nagy energiaigénnyel és károsanyag-kibocsátással gyártott) félkész- és késztermékeket. A felszíni bányákból környezetbarát technológiával termelik ki az agyagot.
A tégla- és cserépgyárakat továbbá gazdaságossági okokból szinte kizárólag az agyagbányák mellé építik. Ennek az az oka, hogy a nagy tömegű alapanyag nagy távolságra történő szállításának magasak lennének a költségei – így egyúttal elmarad a fuvarozás környezetet károsító hatása is.
Az agyagbányákat teljes kitermelésük után visszaadják a természetnek, rekultiválják. Az így kialakult zöldterületeket új funkciókkal hasznosítják, vagy visszaállítják az eredetit megközelítő állapotot.
Alapanyag előkészítés
A kitermelt agyagot az előkészítőbe szállítják, ahol víz adagolása közben apróra összezúzzák.
A téglagyártás során az előkészítés közben keverik az agyaghoz az adalékanyagokat (pl. fűrészport, maghéjat). Ezek a későbbiekben kiégnek az agyagból, és pórusokat hagynak hátra, amelyek fontos szerepet játszanak a tégla kiváló hő- és párafizikai tulajdonságaiban.
A cserépgyártás esetében a porozitás növelésére, így pórusképző anyagok alkalmazására nincs szükség.
Formázás
Az előkészített alapanyag a présgép szájnyílásán áthaladva nyeri el formáját. A szájnyílás alakítja ki a tégla üregszerkezetét, ami (a pórusos anyagszerkezeten kívül) jelentősen meghatározza a tégla kiváló hőfizikai tulajdonságait. Ebből fakad az akusztikai tulajdonságok jelentős része is: a hangszigetelő képesség a tégla tömegén kívül a borda-üreg rendszer jellemzőivel is összefügg. Ugyancsak a szájnyílás határozza meg, hogy hagyományosan sík falú lesz a tégla, esetleg habarcstáskás kialakítású, vagy pedig a legkorszerűbb, ún. nútféderes formát nyeri el. A nútféderes falazóelemeknél a téglák egymáshoz illeszkedő függőleges falai közé nem kell habarcsot rakni, ami nem csak a kivitelezést gyorsítja meg, hanem a fal hőszigetelő képességét is tovább javítja. A présgépet elhagyva a vágógép következik, majd a megfelelő méretűre vágott nyers téglák a szárítóba kerülnek.
A cserép esetében üregekre nincs szükség. Amennyiben húzott tetőcserepet gyártanak belőle, az agyag már a cserép szélességének, vastagságának megfelelően szalagban jön ki a présgépből, majd megfelelő méretűre, formájúra vágják. Ha gazdagabb formai változatosságot akarnak elérni, a sajtolt technológiát alkalmazzák, amely egy munkafázissal több az előzőnél. Ekkor a végleges forma gipsz szerszámokban alakul ki, vagyis a szerszámban kialakított formába préselik bele az agyagot.
Szárítás, égetés
A szárítóban 40-100°C közötti hőmérsékleten az agyag 0,5-3 nap alatt nedvességének túlnyomó többségét elveszíti. A szárítóból speciális kemence-kocsikra kerülnek a téglák, cserepek. Most következik a gyártás legfontosabb szakasza, az égetés, amelynek során az agyagban kémiai és fizikai folyamatok játszódnak le. Ez biztosítja a termékek kivételes tulajdonságait, a teherbíróképességet, a hosszú élettartamot és a tartósságot.
Az égetés energiaigényes művelet, 800-1050°C szükséges hozzá. A nem is olyan régmúltban ez erősen szennyezte a környezetet, de ma már alacsony légszennyezőanyag-mennyiséget kibocsátó gázégőket, illetve kiváló hőszigetelésű szárítókat és kemencéket használnak, valamint újrahasznosítják az égetéskor keletkezett hulladékhőt. Így a szárítás esetében már gyakran nincs szükség pótlólagos fűtésre, a kemence hűlő melege elegendő hőt biztosít az agyag kiszárításához.
Az ún. csiszolt téglák gyártásakor az égetést követően belép még egy fázis: a téglák nagyméretű csiszolókorongok között haladnak át, ezáltal a falazóelemek milliméter pontosságúvá válnak. A csiszolt téglatermékek beépítésekor az egyes téglasorok közé csak vékony falazóhabarcs vagy ragasztóhab kerül.
Csomagolás és raktározás
A gyártás teljes folyamata során szigorú minőségbiztosítás működik. Az elkészült cserép, tégla minőségét laboratóriumi mérésekkel ellenőrzik, hogy a fogyasztókhoz csak kifogástalan minőségű termékek juthassanak.
Végül a csomagolás, illetve a szakszerű raktározás következik, és az építőanyagok készen állnak a szállításra. A többi már az építész és kivitelező mestereken múlik.