A körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása

Állásfoglalás a körforgásos gazdaságról szóló rendeletre vonatkozó nyilvános konzultáció kapcsán

A Cerame-Unie által képviselt európai kerámiaipar üdvözli az Európai Bizottság nyilvános konzultációját a készülő körforgásos gazdaságról szóló jogszabálytervezetről, amelynek célja a másodlagos nyersanyagok egységes piacának létrehozása, a kiváló minőségű újrahasznosított anyagok kínálatának bővítése és a körforgásos termékek iránti kereslet ösztönzése az EU-ban. A Cerame-Unie állásfoglalása felvázolja a kerámiaiparág hozzájárulását a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, és meghatározza azokat a kulcsfontosságú ösztönzőket és szakpolitikai intézkedéseket, amelyek szükségesek a körforgásos termékek, hulladékáramok és másodlagos nyersanyagok jól működő piacának kiépítéséhez.

---

1) Hosszú élettartamú termékek: A körforgásos gazdaság szövetségesei

A kerámiaipari termékek jellemző tartóssága, hosszú élettartama, valamint a kerámiaiparban működő, az újrafelhasználást és az újrahasznosítást elősegítő ipari eljárások innovációi kulcsszerepet játszanak a körforgásos gazdaság előmozdításában.

• A kerámiaipari termékek erőforrás-hatékonyak és hosszú élettartamúak, minimális vagy semmilyen karbantartást nem igényelnek. Építőipari tanulmányok mutatnak rá, hogy egy téglaház átlagos élettartama a 150 évet is meghaladhatja, mint ahogy az agyagcsöveké vagy a duzzasztott agyagot tartalmazó épületeké. A kutatások szerint az agyagburkolókövek élettartama akár a 125 évet is elérheti. A szaniteráruk, valamint a fal- és padlólapok élettartama akár 50 évben is meghatározható, ami nagyon magas az alternatív anyagokéhoz képest. Az asztali kerámia és a kerámia csomagolások évtizedekig használhatók.
• A kerámiaipar folyamatosan fejleszt, innovatív megoldásokat keres a gyártás során történő nyersanyag-felhasználás és a hulladékkeletkezés minimalizálása érdekében, ugyanakkor maximalizálja az újrafelhasználási és újrahasznosítási lehetőségeket. A legjobb gyakorlatok közé tartozik a belső gyártási maradványok (például a gyártási maradékanyagok vagy száraz törött áruk) újrafelhasználása, más ipari folyamatokból származó hulladékok hasznosítása, a technológiai víz újrahasznosítása, a nyersanyagválasztás és a terméktervezés optimalizálása, valamint az ellátási láncon belüli szoros együttműködés az újrahasznosíthatóság fokozása érdekében.
• A tűzálló termékeket előállító iparágakban, melyekben szükségszerűen magas hőmérsékleten zajlanak ipari folyamatok (pl. az acél-, cement-, mész-, üveg- és színesfémgyártás), a gyártók helyettesíthetik a szűz nyersanyagokat különféle iparágakból származó újrahasznosított anyagokkal (pl. vas és acél, kohászat, timföld, kerámia és cement). Annak ellenére, hogy az agyag kémiai átalakulása kerámiává nem tesz lehetővé egy teljesen zárt hurkú újrahasznosítási folyamatot, a kerámiák értékes bemenetet biztosítanak a nyílt hurkú újrahasznosítási rendszerek számára, hozzájárulva ezzel az erőforrás-hatékonysághoz az értékláncok mentén.

---

2) A másodlagos nyersanyagok uniós egységes piacának ösztönzése

Az Eurostat szerint az Európai Unióban felhasznált anyag jellegű erőforrások 11,8%-a származott újrahasznosított és visszanyert anyagokból 2023-ban, hozzájárulva az elsődleges nyersanyagkitermelés csökkenéséhez. A hulladék státusz megszűnésére vonatkozó kritériumokra, a melléktermék-besorolásra és a határokon átnyúló hulladékszállításra vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítése és harmonizálása – a körforgásos gazdaság további előmozdítása érdekében – jelentősen javítaná a hulladék és a másodlagos nyersanyagok egységes piacának működését.

A hulladék státusz megszűnésére vonatkozó EU-s kritériumok

A Cerame-Unie számos olyan akadályt nevesít, amely jelenleg útját állja az anyagok melléktermékként való besorolásának vagy a hulladékstátusz megszűnése elismerésének.

• Fragmentáció és inkonzisztencia a tagállami kritériumok terén; a nemzeti és regionális szabályok párhuzamos létezése; valamint a nemzeti rendszerek kölcsönös elismerésének hiánya. (Ezek eredményeként előfordulhat, hogy egy másodlagos nyersanyag az egyik tagállamban piaci értékkel bír, egy másikban hulladéknak minősül.)
• Egyes országokban különösen nehéz a gyártási maradékanyagokat melléktermékként besoroltatni, ami lehetővé tenné az ipari folyamatokban való felhasználásukat. A vállalatok gyakran hosszadalmas engedélyezési eljárásokkal szembesülnek az ilyen anyagok szállítása és újrafelhasználása érdekében.
• A harmonizált uniós kritériumok hiánya visszatartja az újrahasznosítási technológiákba történő beruházásokat, hiszen a vállalatok a határokon átnyúló kereskedelem vonatkozásában, az anyag státuszát illetően, bizonytalan jogi környezetben működnek.

Határokon átnyúló szállítás

Mindamellett, hogy az ágazat elkötelezett a tűzálló anyagok újrahasznosításának növelése iránt, az előrehaladást gátolja a fragmentált és inkonzisztens európai szabályozási környezet. Annak ellenére, hogy több tagállamban működnek újrahasznosítási létesítmények, a vállalkozások számára nem egyszerű azok elérése.

A tűzálló hulladék gyakran veszélyes hulladékként kerül besorolásra és akként is van kezelve, azaz komplex bejelentési eljárásokat, előzetes engedélyek szükségességét von maga után – még akkor is, ha az anyagok tiszták, inert jellegűek és közvetlen újrahasznosításra alkalmasak. Ezáltal az ilyen anyagok határokon átnyúló szállítása jelentős adminisztrációs terhet jelent, időigényes és költséges.

A másodlagos nyersanyagokra vonatkozó szabványok

A másodlagos nyersanyagok ára általában magasabb, mint az elsődleges nyersanyagoké, mindamellett, hogy kínálatuk továbbra is elégtelen, ami részben azzal magyarázható, hogy hiányzik a kiváló minőségű, válogatott hulladék az EU-ban.

Az újrahasznosított kerámia adalékanyagok elterjedéséhez a gyártóknak megfizethető árakra és kiváló minőségű, azaz olyan anyagokra van szükségük, amelyek mentesek az építési és bontási hulladékokból származó szennyeződésektől (pl. habarcs, műanyag, gipsz), valamint a ártalmas ipari folyamatokból származó anyagoktól (pl. salakok és olvadékok).

Mindemellett érezhető a fogyasztók másodlagos nyersanyagok minőségébe és állandóságában vetett bizalmának hiánya is.

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek (EPR)

Franciaországban, a 2023-ban bevezetett, az építési termékekre és anyagokra vonatkozó EPR-rendszer (Responsabilité Élargie du Producteur pour les Produits et Matériaux de Construction du secteur du Bâtiment – REP PMCB), jelentős rendszerszintű nehézségekkel küzd.

A nemzeti gyűjtőpontok hálózata hiányos, ami hozzáférési korlátokat jelent, logisztikai szempontból nem hatékony. Az iparági szereplők aggodalmukat fejezték ki a rendszer versenyképességre gyakorolt hatása miatt, megjegyezve, hogy környezetvédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, hogy 2030-ra az EPR-rel kapcsolatos költségek – bizonyos anyagok esetében – a termék árának akár 10%-ához is hozzájárulhatnak.

Ezeknek a költségeknek a pénzügyi terhe végső soron a vállalatokra és a fogyasztókra hárul, egy olyan időszakban, amikor az építőipar már most is jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe. A lakhatás, az új építkezések és az építőanyagok megfizethetősége politikai prioritássá vált az Európai Bizottság számára – és minden további költség kockáztatja e célok további aláásását.

---

3) A szállítási csomagolások újrafelhasználása a Csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) értelmében

Az új PPWR 29. cikke 100%-os újrafelhasználási célt határoz meg a szállítási csomagolások minden fajtájára vonatkozóan – beleértve a raklapfóliákat és pántokat –, amelyeket egy tagállamon belül különböző vállalatok telephelye, vagy az Európai Unió egész területén egy vállalkozás által üzemeltetett telephelyek közötti szállítások során használnak.

A raklapfóliák és pántok biztosítják a termékek szállítás közbeni stabilitását és védelmét, megakadályozzák az esetleges töréseket vagy károkat, és lehetővé teszik a rakomány biztonságos kezelését. A raklapfóliák és pántok nem képesek megőrizni eredeti tulajdonságaikat a termékek kicsomagolását követően, és nem használhatók fel újra úgy, hogy közben ugyanazt a hatásfokú teljesítményt nyújtsák a szállítmány biztosítása szempontjából.

Ezen kívül, irreálisnak tűnik az a célkitűzés, miszerint az üzleti célú szállítmányozásnak 2030-ra 100%-ban újrafelhasználható raklapokra kell használnia. A vállalatoknak több időre van szükségük a hatékony átálláshoz, a szükséges megoldások adaptálásához, mivel jelentős beruházások szükségesek (pl. mechanikus fogók robotokkal való cseréje). Mindazonáltal, a szállítási csomagolás jelentősen hozzájárulhat a fenntarthatósági kritériumok eléréséhez, amelyek azonban nem egyenlőek az újrafelhasználhatóságtól: a nevezett csomagolási anyagokat ugyanis általában már gyűjtik és újrahasznosítják, a gyártásuk során is felhasználásra kerülnek újrahasznosított anyagok, amellyel hozzájárulnak a 6. és 7. cikkben meghatározott kötelező újrahasznosítási célokhoz, valamint az 52. cikkben meghatározott általános újrahasznosítási kvótákhoz (pl. a fóliákból származó másodlagos nyersanyagok felhasználhatók új raklapfóliák gyártásához).

---

Ajánlások a másodlagos nyersanyagok egységes piacának fellendítésére

Terület	Ajánlások
Hosszú élettartamú termékek	Fel kell ismerni, hogy a hosszú élettartamú és alacsony karbantartási igényű anyagok kulcsfontosságú szerepet játszanak a körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzések elérésében. A termékek hosszú élettartamát egy holisztikus, a termék teljes életciklusát figyelembe vevő megközelítéssel szükséges értékelni.
Hulladék státusz megszűnésére vonatkozó EU kritériumok	Támogatjuk az uniós szintű, harmonizált hulladék státusz megszűnés szabályozását, valamint a melléktermékekkel kapcsolatos EU-s kritériumok kialakítását a másodlagos nyersanyagok forgalmának ösztönzése érdekében. (Kiemelten gondolunk az ásványi építési és bontási hulladékokra, beleértve az égetett agyag téglát és tetőcserepet). Fontos azonban, hogy elkerüljük a kritériumok túlzott szigorát, amelyek korlátozzák az érintett anyagok/termékek vonatkozó körét, és így a körforgást.
Határokon átnyúló szállítás	Javasoljuk a határokon átnyúló szállítás esetében a nem veszélyes hulladékok jelentsenek kivételt a szigorú szabályozás alól, vagy gyorsított eljárások kerüljenek bevezetésre annak érdekében, hogy csökkenjen az adminisztratív terhek és egyszerűsödhessen az újrahasznosítás a speciális létesítményekben.
A másodlagos nyersanyagok szabványosítása	Támogatjuk, hogy harmonizált uniós szabványok kerüljenek bevezetésre a minőség és a nyomon követhetőség biztosítása érdekében. A másodlagos nyersanyagok minőségére és eredetére vonatkozó megbízható információ elengedhetetlen a bizalom kiépítéséhez és a piaci elterjedés megkönnyítéséhez.
Körforgásos gazdaság az EU taxonómiájában	Kérjük, hogy a körforgásos építmények elterjedése érdekében az EU taxonómia osztályozási rendszerében szereplő másodlagos nyersanyag definíciójába foglalják bele a meglévő nyílt és zárt hurkú újrahasznosítási és újrafelhasználási folyamatokat, amelyek támogatják a szűz nyersanyagok helyettesítését, függetlenül azok jogi státuszától (hulladék vagy nyersanyag).
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek (EPR) az építőiparban	A kötelező EPR-rendszerek fenntarthatatlan költségekkel járnak az építőipar számára. Ehelyett minden kötelezettségnek arányosnak, gazdasági szempontból racionálisnak és teljesen átláthatónak kell lennie.
Csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR)	Kérjük az Európai Bizottságot, hogy mentesítse a raklapfóliákat és pántokat a 29. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének hatálya alól, valamint a raklapokat a 29. cikk (2) és (3) bekezdésének hatálya alól – tekintettel a technikai és biztonsági korlátokra.A kerámiaipar kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a PPWR végrehajtása gazdaságilag és technikailag elérhető célkitűzések mentén történjen, nem akadályozva az érintett iparágak versenyképességét és termelékenységét.