A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség észrevételei az Élő Környezetért felelős Minisztérium által 2026. szeptember 7-én társadalmi egyeztetésre bocsátott Kormányrendelet tervezetével kapcsolatban
2026.09.15.
A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség észrevételei az Élő Környezetért felelős Minisztérium által 2026. szeptember 7-én társadalmi egyeztetésre bocsátott „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló 156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet környezetvédelmi jogkövetést elősegítő módosításáról” szóló Kormányrendelet tervezetével kapcsolatban:
Üdvözöljük, hogy az égetett agyag építőanyag gyártóinak szövetségeként lehetőségünk nyílt a kormányrendelet tervezetének véleményezésére. A legmesszemenőbbig egyetértünk a fenntartható fejlődést célzó, a környezetet óvó, gondos gazdálkodást támogató jogszabályok pontosításával, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az iparágunk jelenlegi gazdasági helyzetében a hosszú távú versenyképességet ne befolyásolja kedvezőtlenül további, esetleg aránytalan teherviselési, illetve szabályozási kötelezettség, bizonytalanság.
Részletes észrevételeink:
| Fejezet/szakasz | Szöveg | Észrevétel |
| A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása 1. § | A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 26. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A (4a) bekezdésében meghatározott árbevétellel rendelkező környezethasználó esetében a kiszabott bírság összegének el kell érnie a vállalkozás előző évi nettó árbevételének a 0,5% át, de legalább az 5 millió forintot, ha a) a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót – ugyanezen vagy más tevékenységére tekintettel – a bírság kiszabását megelőző 5 éven belül, végleges döntéssel környezetszennyezés miatt legalább két alkalommal az e rendeletben vagy más rendeletben meghatározott környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, vagy b) a környezethasználó – ugyanezzel vagy más tevékenységével – a bírság kiszabását megelőző 5 évben, végleges döntéssel megállapított módon környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást okozó jogsértést követett el.” | Több telephellyel rendelkező vállalkozások esetében méltányosnak és arányosnak véljük az alábbi módosítási javaslat szerinti szabályozást: „(4b) A (4a) bekezdésében meghatározott árbevétellel rendelkező környezethasználó esetében a kiszabott bírság összegének el kell érnie a vállalkozás előző évi nettó árbevételének a 0,5% át, de legalább az 5 millió forintot, ha a) a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót – ugyanezen vagy más tevékenységére tekintettel – a bírság kiszabását megelőző 5 éven belül, végleges döntéssel környezetszennyezés miatt ugyanazon telephelyén legalább két alkalommal az e rendeletben vagy más rendeletben meghatározott környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, vagy b) a környezethasználó – ugyanezzel vagy más tevékenységével – a bírság kiszabását megelőző 5 évben, végleges döntéssel megállapított módon ugyanazon telephelyén környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást okozó jogsértést követett el.” |
| A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása 4. § | „A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4a) bekezdésében a „2 milliárd” szövegrész helyébe az „5 milliárd” szöveg lép.” azaz: „(4a) A (4) bekezdés szerint kiszabott bírság összege a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében ötszázezer forinttól a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 5 milliárd forintig terjedhet.” | > Egyetértünk azzal, hogy egy bírságnak visszatartó erővel kell bírnia. A tervezetben foglalt bírságösszeggel, illetve annak megállapításával kapcsolatban jelentős aggályunkat szeretnénk azonban kifejezni, hiszen: >> a vonatkozó bírság a „környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén” szabható ki, amely független attól, hogy keletkezett-e bárminemű környezeti kár, vagy fennáll-e annak az esélye, illetve független egy esetleges kártérítéstől, egyéb kiszabható bírságoktól. Nagyságrendje így aránytalan, eltúlzott, mindamellett, hogy a mérlegelés módja szubjektív alapokon nyugszik; >> a 100 millió forintos árbevételre vonatkozó feltétel a magasabb bírságösszeg megállapíthatóságának az egyenlő elbánásmód elvébe ütközik, indoklása nem fellelhető; >> a bírság kiszabható nagyságrendje meghaladja egyes vállalkozások adózott eredményét, amely ellehetetlenítheti azok működését; >> a bírság összegének nettó árbevételhez való arányosítása sem indokolt, tekintettel arra, hogy egyes vállalkozások nem csak a környezethasználati engedélyhez kötött gazdasági tevékenységet folytatnak. > Javasoljuk a bírság megállapításának feltételeit, szabályait, valamint annak összegét/felső határát felülvizsgálni; átlátható, mindenki számára megismerhető szempontrendszert felállítani, amennyiben mérlegelhető marad az összeg megállapítása. /A Ht.-ben – például – a következő szabály szerepel [86. § (4) bekezdés]: „Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a hulladékgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre a bírság legalacsonyabb mértékéig csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.” Egy ehhez hasonló szabályt javasolunk beépíteni a környezetvédelmi bírságot meghatározó szabályok közzé, mert pl. egy környezetvédelmi engedélytől eltérő tevékenység (pl. jelentéstételi, adatszolgáltatási, vagy nyilvántartási kötelezettség elmulasztása) nem feltétlenül jár környezetszennyezéssel, vagy -veszélyeztetéssel. Továbbá, ha nincs részletesen meghatározva, milyen szabályszegésért mennyi bírság jár, akkor félő, hogy az egyes elsőfokú környezetvédelmi hatóságok, még ugyanolyan ügyben is különböző összegű bírságot szabnak ki, amely nehezen egyeztethető össze a „level playing field” alapelvvel, vagy akár egyes más uniós elvekkel (egyenlő elbánás) sem összeegyeztethető./ > Továbbá, tekintettel arra, hogy a nettó árbevétel realizálása nem korlátozódik a környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekre, nem javasoljuk a bírságösszeg meghatározásának sem feltételét, sem értékét a nettó árbevételhez kötni. |
Budapest, 2026. szeptember 15.
Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség


