Sajtóközlemény, 2013. május 22.: A „Jövőkép: 400 éves lakások Magyarországon?” című sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag

2013. május 22-én a Magyar Téglás Szövetség további szervezetekkel együtt részt vett a Társaság a Lakásépítésért Egyesület által a Magyar Építész Kamara épületében (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) megszervezett, „Jövőkép: 400 éves lakások Magyarországon?” című sajtótájékoztatón.

A lakásépítési piac már több éve válságos helyzetben van, 2013-ra összeomlás-közeli állapotba került. Míg az épített lakások száma 2008-ban 36.075, 2012-ben már csak 10.560 volt (és az előrejelzések alapján várhatóan tovább csökken). A viszonylag magas szállítási költségek miatt a téglagyártás esetében az export-tevékenység csak néhány határmenti vállalkozás számára jelenthet (rész)megoldást, így a lakásépítési piac drámai csökkenése miatt a hazai téglagyártás a szakadék szélére került, az ágazatban még tevékenykedő cégek a túlélésért küzdenek.

A termelés és az értékesítés visszaesett, a téglagyártó vállalatok árbevétele jelentősen csökkent, veszteséget termelnek. A válság legnagyobb vesztesei a kis magyar téglagyártó vállalatok. A téglagyártó cégek kapacitásaik leépítésére, munkavállalóik elbocsájtására kényszerültek. A gyárak egy része szezonálisan, az évnek csak egy részében üzemel, jelentős részük azonban (2008 óta a téglagyárak több mint fele) bezárt – ez kb. 1300-1500 téglagyári dolgozó munkahelyének megszűnését eredményezte.

Amennyiben a következő néhány évben nem történik érdemi pozitív változás a lakásépítésekben, a téglagyártó cégek kapacitásaik további leépítésére kényszerülnek. A leépített kapacitások újraépítésére egyre kevesebb a lehetőség, ez a folyamat a több évszázados hazai hagyományokkal rendelkező téglagyártás teljes elsorvadásához vezethet. Így az is elképzelhető, hogy a téglagyártás már létező gazdasági potenciáljának tönkretétele következményeként a lakásépítések (előbb-utóbb elkerülhetetlen) beindulásakor Magyarországnak importálnia kell majd a téglát, vagy az elpusztult gyárak helyett nagy költséggel kell újakat építeni.

A lakásépítések alacsony száma a téglagyártáson túlmenően a teljes lakásépítési ágazat (beleértve: hazai anyaggyártás, kereskedelem, tervezés, kivitelezés, stb.) további leépülését vonja magával.

JAVASLATOK:

1) Be kellene látni: Magyarországon szükség van lakásépítésre!

• jelentős kereslet van (pl. bérlakások), de reális megoldás kell a finanszírozási nehézségekre;
• a lakások iránti kereslet nem áll összhangban a lakáskínálattal (földrajzi elhelyezkedés, minőség, stb.);
• a lakásállomány jelentős része gazdaságosan nem újítható fel, a hazai lakásállomány hosszabb távon fenntarthatatlan;
• a lakásépítés pozitív nemzetgazdasági hatásai jelenleg kiaknázatlanok (költségvetési bevételek, munka-helyteremtés, demográfiai ösztönzés, megbízások a hazai kkv-knak, minőségi, legális építések, stb.).

2) A jelenleginél erőteljesebb és következetesebb kormányzati szerepvállalás szükséges

• nagyon fontos lenne a tervezhetőség, előreláthatóság a piaci folyamatokat illetően: szükség lenne kormányzati stratégiára, konkrét koncepcióra, a kormányzat által kitűzött lakásépítési célszámokra;
• lakásépítési támogatások, ösztönzők szükségesek (pl. a lakásépítések ÁFA tartalmának visszatérítése vagy a szocpol támogatás növelése útján);
• legyen gazdája a lakásügynek: a lakásfelújításokkal, lakásépítésekkel foglalkozó központi hivatal felállítása (vagy kormánybiztos kinevezése) szükséges.

3) A lakásszektorba megfelelő mértékben be kellene vonni a 2014-2020 közötti időszak EU-forrásait

• a következő EU költségvetési ciklusra hazai Bérlakásépítési Programot és Épületenergetikai Programot kellene előkészíteni (ez utóbbin belül a lakásfelújításokba és lakásépítésekbe is új források hozhatók);
• az EU-források megfelelő felhasználása érdekében az Operatív Programok és a Partnerségi Szerződés jelenleg zajló előkészítése során ezeket a témákat kiemelten fontosként kellene kezelni.

Magyar Téglás Szövetség