A mátraderecskei Leier téglagyár

A Magyarországon működő téglagyárakat bemutató sorozatunk következő cikkében megismerhetik az első hazai Leier téglagyár történetét. A 114 éves gyár hatalmas fejlődésen ment keresztül, átélve a huszadik század megpróbáltatásait mindvégig munkát és megélhetést biztosítva a környéken élőknek.

A Mátra északi lábánál fekvő kis település, Mátraderecske régóta ismert kiránduló- és gyógyfürdőhely. Turisztikai vonzerejének köszönheti téglagyárát is. A történet szerint 1911-ben Parádfürdőn pihent Bell Miklós, Heves vármegye főszolgabírója, akinek ekkor Óbudán már téglagyára működött. A környéken kirándulva eljutott Mátraderecskére is, ahol kiváló agyagra bukkant. Visszatérve próbafúrásokat végeztetett és a tökéletes minőségű minták után még abban az évben földbirtokot vásárolt, majd nekilátott a gyár megépítésének. 1912-ben megkezdődött a termelés Elander György vezetésével. Az eleinte kezdetleges módszerekkel történő gyártás miatt a termelés mértéke elmaradt az elvárttól, de 1914-ben Bell irányításával új üzem épült, nagykéménnyel, gépházzal, présházzal és körkemencével.

Az első világháború kitörését követően a fejlődés megtorpant, a gyárban dolgozó férfiakat nők és gyermekek váltották fel. A háború végeztével, 1922-ben azonban új lendületet vett a gyártás. A napi termelés elérte a 16-18ezer darab téglát és a 8-9 ezer darab cserepet. Beruházásokból sem volt hiány, átépítették a présházat, törőhengert hoztak létre és megépítették a cserépszállítót.

1927-ben megkezdték a 25x25x15-ös blokktégla gyártását. A mátraderecskeiek nagy része gyári-és bányamunkásként kapott munkát, az üzemben 120 – többnyire helyi – ember dolgozott. Bell Miklós nem csak megélhetést biztosított a környéken lakóknak, de neki köszönhetik a plébánia és „régi” iskola, a Római Katolikus Elemi Népiskola megépítését is.

Az 1929-es gazdasági válság a téglagyárat sem kerülte el, az üzemben dolgozók több mint felét elbocsátották. A gyár 50 fővel üzemelt tovább.

1936-ban, Bell Miklós halála után a gyár vezetését veje, Márh Sándor vette át. A munkások Bellt tisztelték a tudásáért, Márht viszont nem tartották nagyra hozzá nem értése miatt.

1943-ban hadüzemmé nyilvánították a téglagyárat, a munkakörülmények folyamatosan romlottak. A következő évben munkaszolgálatos zsidó értelmiségieket dolgoztattak a gyárban. 1944 nyarán a dolgozók kezére került a gyár, akik leszerelték a gépeket és elrejtették a németek elől.

1945-ben indulhatott újra a termelés. A háború alatt 250 tégla- és cserépgyár elpusztult, ám a lerombolt ország újjáépítéséhez nagy mennyiségű építőanyagra volt szükség, így a mátraderecskei téglagyár hamarosan teljes kapacitással működött.

Az államosítások éveiben az Építésügyi Minisztérium Tégla és Cserépipari Főosztályához tartozott az iparág. A tégla és cserépipari vállalatok 1949-ben megyénkként nemzeti vállalatokká szerveződtek. A mátraderecskei téglagyár az Észak-Magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáregysége lett, az üzem vezetésével Faragó Józsefet bízták meg, akinek az irányítása alatt elkészült az I. számú kemence, a lánctárcsa és a görgőjárat.

„Az elmúlt években megnövekedett lakásépítkezések következtében sok építtető nehezen tudta beszerezni a tetőre szükséges cserepeket. Az átmeneti hiány megszüntetésére Mátraderecskén — ahol eddig is a legnagyobb mennyiségű cserepet gyártották — új téglagyár építkezését kezdték meg. Az új üzem, melyet a legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel szerelnek fel, az egész országban megszünteti a még fennálló cseréphiányt. Szakemberek véleménye szerint az épülő mátraderecskei üzem az ország legmodernebb nagyteljesítményű téglagyára lesz.”
(Népújság-1958. április -13. évfolyam, 59-83. szám)

1966-ban Panyik Sándor került a gyár élére, aki újabb korszerűsítéseket hajtott végre. A beruházások értéke 156 millió forint volt. 1977-ben felavatták az új I-es üzemet, mely évi 38 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő vázkerámiaelemet tudott gyártani. 1983-ban a gyár 14 féle terméket gyártott. A korábbi olajfűtést gázra cserélték.

1992-ben az Északmagyarországi Tégla-és Cserépipari Vállalat eladásra kínálta a gyárat, melyet az Állami Vagyonügynökség döntése alapján Michael Leier osztrák vállalkozó vásárolt meg 1994-ben. A mátraderecskei téglagyár megvételével a Leier cég építőanyag üzletága kibővülhetett a téglaipari termékek gyártásával. A vasfüggönyön túlról érkezett új tulajdonost azonban itt egy olyan világ fogadta, amelyben semmi nem volt biztos, minden az ideológiai irányítástól függött. Magyarországon hiánygazdaság volt, amelyben a vevők harcoltak az áruért, a vállalatok politikai irányítás alatt álltak. Ráadásul sem az infrastruktúra, sem a termékpaletta nem tette lehetővé a gazdaságos termelést. Az új vezetőnek a hatékony működésért meg kellett harcolnia.

Az első évben a munkakörülmények javítása és a modern termelőkapacitás megteremtése volt a cél. A felújításokra és az új gyártástechnológia bevezetésére közel 500 millió forintot fordított a cég. A korszerűsítéssel nőtt az égetett kerámiatermékek minősége és mennyisége is, ráadásul a foglalkoztatottak száma annak ellenére megduplázódott, hogy a modernizálással a kézi munkaerőigény csökkent.

„A Mátraderecskén megvalósuló beruházással a Leier-csoport felteszi az i-re a pontot, hiszen most már valóban elmondhatjuk, hogy komplett házat építünk a pincétől a cserépig!” – írta a Leier újság 1999-ben.

2005-ben új irodaház és műhely létesült, ahol a konferenciaterem mellett a munkatársak európai szintű szociális ellátása, az ügyfelek kiszolgálása és a Leier-termékek bemutatása is megvalósulhatott. Mindezek mellett saját beruházásból elkészült a gyárhoz vezető elkerülő út a falu utcáinak tehermentesítésére. Ekkor közel 200 dolgozót foglalkoztatott az üzem.

2006-tól megkezdődött a nyílásáthidalók gyártása is az üzemben, majd 2007-ben egy újabb nagy beruházás történt. A termékpaletta bővítés érdekében automatizált téglagyártó sort építettek az egykori cserépgyártó üzemben.

2017-ben a Leier építőipari cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Leier Hungária Kft. 7 milliárd forintos beruházást hajtott végre hat építőanyag-gyártó üzemében, köztük a mátraderecskei üzemben. A fejlesztést szolgáló új automata gépsor üzembe helyezése nagyobb gyártókapacitást és nem mellesleg új munkahelyeket is jelentett a községnek.

2018-ban új áthidalógyártó csarnokot avattak modernizált gépsorral, majd egy év múlva megépítették az új kemencét is az áthidalógyártáshoz szükséges kerámia papucselemek előállításához.

2021-ben Michael Leier alapító, Mátraderecske Díszpolgára cím birtokosa lett. A Leier Hungária Kft. meghatározó szerepet töltött be a kezdetektől fogva a község életében, megélhetést nyújtva a családoknak és segítve a közösségi célok megvalósítását is.

2022-től a gyár igazgatója Kis Norbert okleveles gépészmérnök, aktívan részt vesz a gyár valamennyi működési területének munkájában, legyen az termelés, karbantartás vagy adminisztratív jellegű feladatok. Folyamatosan nyomon követi az iparági technológia fejlődését. Elkötelezett a kiváló minőségű termékek gyártásában, az üzem gazdaságos üzemeltetésében és maximálisan támogatja beosztottjait a munkájukban.

A mátraderecskei üzemben jelenleg a Leiertherm márkanéven kapható égetett kerámia falazóelemeket, valamint háromféle nyílásáthidalót gyártanak.

A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség tagjaként a Leier Hungária Kft. 2012-től vesz részt aktívan az iparág érdekképviseleti tevékenységeiben.

Forrás: https://www.leier.hu/hu