Európai mintaprojekt lehet a fehérvári szabadalom
2025.12.04.
A Fehérvári Téglaipari Kft. a 2008-as gazdasági válság óta nem gyárt téglát. A gyártás megszűnését követően a bányavállalkozó kötelezettsége a rekultiváció. A szokásos tájrendezést azonban itt messze meghaladták, a területen azóta erdő magasodik, ráadásul egy olyan komplex eljárást dolgoztak ki és szabadalmaztattak, amely egyszerre hasznosít hulladékot, gyárt tápanyagdús termőtalajt és zöldenergiát.
A Fehérvári Téglaipari Kft. sikeres rekultivációjáról és a téglagyár helyébe lépő „talajgyárról” a MATÉSZ honlapján már korábban is cikkeztünk, az azóta eltelt hat év alatt pedig nemcsak a magyar, de a nemzetközi szabadalmat is megkapta az eljárás és kiderülhettek a projekt rövid-és hosszútávú előnyei is.
A korábbi téglagyár tulajdonosa, Horváth Sándor (ISZERG Kft.) együttműködve környezetvédelmi, technológiai, talajtani/ökológiai, mikrobiológiai és jogi szakemberekkel egy olyan technológiát szabadalmaztatott, amellyel a talajt teljes értékűen helyettesítő felszínborítás – helyettesítő talajközeg – állítható elő, amelyen energetikai célú növényborítás alakítható ki. Az eljárás a téglagyár zámolyi közút melletti agyagbányájában, annak kiművelt környezetében valósult meg, illetve itt történik annak folyamatos alkalmazása is.
A Fehérvári Téglaipari Kft. agyagbányája 2006-ban és rekultiválás után 2020-ban. Fotó: Horváth Sándor
Egyedülálló technológia
A technológia célja, hogy különböző bemeneti anyagokból egy magas minőségű talajhelyettesítő közeg jöjjön létre. Az így előállított keverék kiemelkedő vízmegtartó és vízleadó képességgel rendelkezik, továbbá magas szervesanyag- és tápanyagtartalma révén hatékonyan hasznosítja a felhasznált alapanyagok előnyeit.
A helyettesítő talajközeg fő összetevői a következők:
- szervetlen vázanyag (pl. felszíni bányászati tevékenység után visszamaradt vagy más módon degradálódott területekről származó anyag),
- kommunális szennyvíziszap,
- biológiailag lebomló hulladék (pl. zöldhulladék).
Ezen összetevők helyi adottságokhoz igazított arányú elegyítésével jön létre a talajpótló közeg. A folyamat biztosítja, hogy a felhasznált hulladékok ne kerüljenek vissza az élelmiszerláncba, ugyanakkor hasznos formában a környezetben maradjanak.
A két évig tartó talajosodási folyamatot követő vizsgálatok szerint az előállított közeg a természetes talajhoz hasonló fizikai és kémiai tulajdonságokat mutat, miközben bizonyos előnyös jellemzők — például vízgazdálkodási és tápanyagmegőrző képesség — tekintetében felül is múlhatja azt.
Bár a talajhelyettesítő közeg kedvező tulajdonságai elsősorban az energiaültetvények telepítésénél, valamint egyéb fásítási és zöldítési célokra való alkalmasságánál érvényesülnek, legalább ilyen jelentős az a szempont is, hogy ez az eljárás biztonságos hasznosítási lehetőséget kínál a kommunális szennyvíziszap számára.
Az Európai Unióban évek óta napirenden van a szennyvíziszap élelmiszerláncból való kivonása, mivel a talajra történő közvetlen mezőgazdasági kihelyezés — a vizsgálati módszerek folyamatos fejlődésével — egyre több aggályt vet fel a benne található szennyezőanyagok miatt. A jelen technológia alkalmazásával ezek a kockázatok kiküszöbölhetők, hiszen a szennyvíziszap nem kerül mezőgazdasági élelmiszer-termelő területekre, hanem helyhez kötötten, kontrollált környezetben kerül hasznosításra. Emellett a hosszabb távú folyamat során a mikrobiológiai talajosodási aktivitás mérhetően hozzájárul a szennyezők koncentrációjának csökkenéséhez és lebontásához, ami további előnyt jelent mind környezeti, mind biztonsági szempontból.
Az eljárás lehetővé teszi, hogy a korábban nyersanyag-kitermelésre használt, azonban részben vagy teljesen rekultiválatlan területeken a továbbiakban építőipari célra már nem hasznosítható nyersanyag is értékes módon felhasználható legyen. A szabadalom tulajdonosa a terület méretéhez és adottságaihoz igazodó üzleti modell mentén együttműködési és közös tervezési lehetőséget kínál a további hasznosítás megvalósításához.
Összefoglalva az eljárás előnyeit
- Nagy kiterjedésű, degradált területet tesz termővé.
- Zöldhulladék (szennyvíziszap hulladék, valamint a biológiailag lebomló hulladékok) hasznosításával, és a helyben fellelhető vázanyag technológia szerinti elegyítésével magas humusz és tápanyag tartalmú, nagy vízmegtartó képességű helyettesítő talajközeget hoz létre az előállított anyag hulladékstátuszának egyidejű megszüntetésével, hulladékgazdálkodási/IPPC engedély keretein belül.
- Az érintett hulladékok kezelésének valós, nagyüzemi méretben kipróbált költséghatékony alternatívája. A zöldhulladékok kezelése részben a MOHU-val együttműködésben valósulhat meg. A szennyvíziszapra erőforrásként tekintve, az abban rejlő víz- és szervesanyagtartalom lehető legnagyobb arányú kihasználását és egyben ártalommentes, az élelmiszerlánctól eltérített, biztonságos feldolgozását eredményezi.
- Az így előállított fedőréteg a tájrendezésen, tájrehabilitáción túl a kimagasló termőképességnek köszönhetően alkalmas energiaültetvény létrehozására és annak gazdaságos művelésére.
- Az eljárás költséghatékonysága jobb bármely hazánkban alkalmazott módszernél, piaci alapon is működőképes és megvalósításához nincs szükség külső támogatásra.
- Klímasemlegessége és a bevitt anyagokban tárolt víz megtartása és hatékony leadása révén kiemelkedik más technológiákkal elérhető előnyös tulajdonságokhoz képest.
Forrás: Fehérvári Téglaipari Kft./ISZERG Kft.
