Isten Háza: a pátyi Szent II. János Pál pápa templom
2020.06.09.
A templomok építési helyét nem kijelölni vagy megválasztani kell, a szent helyeket fel kell lelni. Ősképek sora érződik itt: a telket két út öleli, hasonlóan a régi falusi templomokhoz, a terep lejtése kálvária kialakítását sugallja, a közel szimmetrikus telekalakítás erősíti a szimmetrián alapuló tengelyes szerkesztés lehetőségét, és a tájolás lehetővé teszi a keletelés megvalósítását. Talán nem a véletlen műve, hogy a Páty közepén elhelyezkedő, a zajos főúttól mégis elzárt tervezési területünk mind ez idáig beépítetlen maradt.
A tradicionális templomépítési elveket is figyelembe vevő, de az egyház feladatának újszerű ellátásához illeszkedő, napjaink liturgikus és közösségi igényeinek megfelelő templomot kívántunk létrehozni, és ezekhez mai építészeti és műszaki eszközökkel közelítettünk.
A keresztény templom Isten háza, történeti előképe a Zsidó Szentsátor és a Jeruzsálemi Szentély, amelyek a hagyományoknak megfelelően keleteltek voltak. A felkelő Nap, mint a „Világ Világossága” végigkísérte a templomépítés történetét, a feltámadt Krisztus princípiumát jelentő keletirány élő és szerves részévé vált az elmúlt két évezred templomépítésének.
Épületünk ellipszissel körülvett kerített templomként áll a 80-as években épült falusi környezetben. A templomteret és az oltárt a telek legmagasabb, egyben leghangsúlyosabb pontjára helyeztük, az áldozatot bemutató pap (közvetítő) arccal a Fény felé, keleti irányba tekint. Az ellipszisben egy másik, kis szögtöréssel elhelyezett ellipszis alakú kertet építettünk. Hasonlóan a középkori templomok tengelytöréséhez (a hajó és a szentély tengelye általában nem egy vonalba esett), a két ellipszis tengelytörése Krisztus testét jelképezi a kereszten.
Már a korabeli hitmagyarázók is leírták a jeruzsálemi templom kapcsán azt, amit az emberi test arányairól építőművészként gondolkodó Vitruvius vagy a reneszánsz Leonardo da Vinci is tudott: az Isten háza az emberi (krisztusi) test nagyítása, egyben a kozmosz kicsinyített képe. Míg a hagyományos liturgiában a teremtő, mindenható és imádandó Istenhez fohászkodunk, a modern liturgikus törekvésekben a hangsúly eltolódott az újrateremtő Isten, a folytonosan hatását kifejtő megváltás felé, és középpontba került a közösségben megélt Krisztus-hit, az eukarisztia aktív és közös ünneplése. Építészetileg innen ered a centrális térszervezés, így a liturgikus szempontból jelentőségét vesztő főhajó tervünkben a templomkert, míg a templomtér maga nagyított szentély, középpontban az oltárral. Az apszissal záródó szentély és a kert viszonya Krisztus testét (fej és törzs) szimbolizálja, a tengelyes szerkesztés a vonulás dramaturgiáját hordozza. Az ölelő formát idéző oldalszárnyak hívogatóan karolják körbe a kertet, a déli oldalon díszes bejárat fogad, az épület északi „karja” toronnyá magasodik, három haranggal.
A templom alapvetően négy funkcionális egységre bontható: templomtér és közösségi terek, plébánia paplakkal és irodával, torony és kert. A fő megközelítés délről történik, a kapuval zárható, fedett-nyitott részen keresztül jutunk a templom előterébe, amely valójában kertre néző kerengő. Innen minden közösségi funkció elérhető. A közösségi helyiségek átláthatóak, összenyithatók, a kerengőn keresztül az udvar felé üvegfallal, tornácon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
Nagyon fontos volt, hogy a belső terek és a kert otthonos, világos és családias legyen, nemes és tartós anyagokkal építve. Az általunk elképzelt templom monolitikus jelszerűségét erősíti, hogy a szakrális funkciókon kívül közösségi, tanító jellegű, a gyermekek felé nyitott, nyüzsgő életérré kell válnia épületünknek. Isten Házává.
Páty új római katolikus templomát 2019. április 28-án szentelték fel Szent II. János Pál pápa tiszteletére. A közösség erre az eseményre sohasem célként tekintett, az építést mindig is egy közösségépítési folyamat részeként élte meg, s mint ilyen, az út folytatódik.
Gutowski Robert építész
Robert Gutowski Architects
