Sajtóközlemény: Győri Konferencia, 2013. április 22.

A 2013. április 22-én Győrben megrendezett, „Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában” c. konferencia után a szervezők által kiadott sajtóközlemény

„Önkormányzati lehetőségek a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásában” címmel konferencia került megrendezésre Győrben. A fókuszterületek a fenntartható településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás voltak.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az együttműködő szakmai szervezetek 2013. április 22-én konferenciát szerveztek Győrben, hogy bemutassák a településfejlesztés, energiahatékony építés és felújítás támogatásának 2014-2020 közötti lehetőségeit.

A konferencia védnöke a Belügyminisztérium volt, a nyitó előadást Dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár tartotta.

A résztvevő szakmai szervezetek a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Téglás Szövetség és a Társaság a Lakásépítésért Egyesület voltak.

Az EU 2020-as céljai (energiahatékonyság növelése; megújuló energiaforrások arányának növelése; CO2-kibocsátás csökkentése; foglalkoztatás növelése; szegénység elleni küzdelem, társadalmi leszakadás megállítása, felzárkózás lehetősége) az épületállományt érintő intézkedések nélkül nem érhetők el.

Ezért indokolt, hogy az EU 2014-2020 közötti programozási időszakában az említett célokkal összhangban lévő épületkorszerűsítési programokra is fel lehessen használni az uniós forrásokat: ezek keretében a felújítások és építések támogatása, ösztönzése is lehetséges és szükséges.

Konferenciánkat azzal a céllal rendeztük meg, hogy a megyei jogú városok, illetve a megyei kereskedelmi és iparkamarák vezetői széles körben tájékoztatást kapjanak a fenti, rendkívül sokrétű témáról.

A hazai épületállomány jelentős része energetikailag kifejezetten pazarlónak tekinthető. A legjelentősebb energiamegtakarítás ezek felújításával, korszerűsítésével, illetve energiahatékony új épületek építésével érhető el.

Megóvandó építészeti értékek esetében az épületek megőrzése, a lakások felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kerülnek előtérbe. Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást.

2012-ben 10.560 lakás épült Magyarországon. Ez az elmúlt kilencven év legalacsonyabb lakásépítési száma. A 2012. évi építések számát a hazai lakásállomány 4,3 milliós számával összevetve megállapítható, hogy ilyen lakásépítési volumen mellett a lakásállomány megújulási ciklusa hozzávetőleg 400 év.

A magyarországi lakásállomány átlagosan százévenkénti újraépítéséhez évi 43 ezer lakást kellene építeni. Ilyen arányú új építés nem a lakások számának növelése, hanem a jelenlegi lakásállomány minőségének megőrzése, fejlesztése miatt szükséges.

Amennyiben Magyarország ki akarja használni az EU 2014-2020 közötti időszakában elérhető támogatások adta lehetőségeket, a lakásüggyel, illetve az energiahatékony épületekkel kapcsolatos feladatoknak hangsúlyosan kell szerepelniük a Bizottsággal megkezdődött tárgyalásokon, valamint az Operatív Programok és a Partnerségi Szerződés előkészítése során. 

Elengedhetetlen a hazai lakásfelújítási, lakásépítési stratégia elkészítése, amelynek alapját képezhetik a konferencia során bemutatott előadások, valamint az azok hátteréül szolgáló koncepciók, elemzések.

2013-ban szükséges lenne előkészíteni egy hosszú távú energiahatékonysági /épület-energetikai és egy hosszú távú településfejlesztési / településrehabilitációs programot.

Ezekben szerepelhetnének a köz- és magánépületek felújítására, építésére vonatkozó intézkedések (köztük a régóta aktuális állami épületfelmérési program, mely munkát adna a tervező építészeknek, mérnököknek), és mód lenne egy érdemi volumenű bérlakás-építési program beindítására is.

A konferencián elhangzott előadás alapján a (minőségi és fenntartható lakáshoz jutás alternatíváját jelentő) bérlakások iránt növekvő igény mutatkozik: ennek főbb okai a mobilitás növekedése, valamint a lakáshitelekkel kapcsolatos negatív attitűd.

Érdemes lenne a hazai és az uniós forrásból finanszírozott támogatásokat integrálni, valamint finanszírozási konstrukciót kidolgozni az EIB-vel (European Investment Bank), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező (hozzávetőleg 3-5%) THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket.

A következő programozási ciklusra történő megfelelő hazai felkészülés biztosíthatja a középület- és lakásügyi fejlesztések, köztük bérlakás-építések hosszú távú, kiszámítható finanszírozását. A 2013-as év előkészítő munkája meghatározza a magyar építésgazdaság jövőbeli helyzetét, lehetőségeit.

A konferencia szervezői javasolják, hogy legyen kormányzati szintű felelőse a lakásügyi és az energiahatékony építéshez kapcsolódó témának, illetve hatékony koordináció és együttműködés valósuljon meg az ebben érintett MEH, BM, NFM, NGM között.