Téglagyár az északi határon – Az Északmagyar Téglaipari Kft. története

Hírek

2024.03.21.

Serényfalva a Putnoki-dombságban, a Keleméri-patak völgyében fekszik, nem messze a szlovák határtól. A térség legrégebbi ipari vállalatai közé tartozik az itt működő, sokak által putnoki téglagyárként ismert üzem, amit gróf Serényi Béla, Putnok és Serényfalva földesura alapított a 19.század végén. A téglagyártás még a település címerében is megjelenik, egy téglákból kirakott pajzslap szimbólumaként. 

1.Serenyfalva_cimere

kép 1 / 2

Serényfalva címere

A téglagyár történetének kezdete 1834-re datálható, amikor gróf Serényi Alajos kastély építésébe kezdett Putnokon. Ebben a korban a gróf Serényi család volt a földesura Putnok egy részének és Málénak, a mai Serényfalvának (a falu egyébként az ő tiszteletükre kapta mai nevét). A kor bevett gyakorlata volt, hogy a nagyobb építkezéseik mellett az uradalmak téglaégetőket hoztak létre saját szükségleteik kielégítésére. Így történt ez Putnokon is, ahol a környék rendkívül gazdag volt jó minőségű agyagban. A kastély és melléképületei megépítését követően, a téglaégető továbbműködött, ahol téglát és cserépzsindelyt gyártottak megélhetést biztosítva a környéken élőknek. 

A gyár alapításának éve pontosan nem ismert, de 1900-ban már működött, 37 alkalmazottal, akik Putnokról és a szomszédos Bélatelepről jártak dolgozni nap mint nap, 5km-t megtéve gyalog, reggel és este. Az üzem az évek során számos fejlesztésen ment keresztül, a legnagyobb gróf Serényi Béla, Putnok és Serényfalva földesura nevéhez fűződik. Az igen népszerű uraságot óriási tisztelet övezi, aki földbirtokosként, országgyűlési képviselőként és Tisza István első kormányának, majd az Esterházy kormánynak a kereskedelmi minisztereként is sokat tett a település fejlődéséért és a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében. 1903-ban a téglagyár a Fülek-putnoki Agyagipari Rt. egyik üzeme volt, de 1908-tól, már önállóan működött Putnoki Építőipari Rt. néven, 96 alkalmazottal. 

3.Putnoki-Epitoanyagipari-Rt

kép 1 / 1

Archív fotó

A gyárat 1948-ban államosították. Az ’50-es évekig a termelés, az agyag bányászása, feldolgozása -az őrlés és sajtolás kivételével- nehéz fizikai munkával, kézzel történt. A téglákat úgynevezett szabadszárítókban és fedett színekben szárították ki, majd kézi rakással Hoffmann kemencékbe tették és kiégették. 1987-től jelentős korszerűsítésekre került sor. Gépsorait automatizálták, így évente 13 millió kisméretű téglát és falazóblokkot lett képes gyártani, megsokszorozva korábbi termelését. Az ország legkorszerűbb, 237 főt foglalkoztató gyára volt.

4

kép 1 / 6

Archív fotó

Két év múlva, a rendszerváltás következtében a térség gazdasága összeomlott. Az akkor már Északmagyari Téglaipari Rt. néven működő gyárnak azonban sikerült talpon maradni. Az újonnan üzembe helyezett, üreges tégla gyártósor ugyan leállt, de a kisméretű téglákat továbbra is gyártották. A mai napig ez a cég fő profilja. Kémények, pillérek, koszorúk, áthidalók, melléképületek építéséhez használják, de a legnagyobb felvevőpiacot a műemlékvédelmi építkezések jelentik. 

A vállalat jelenleg teljes egészében magyar tulajdonban, az Északmagyar Téglaipari Kft. keretei között működik. A téglagyár továbbra is megőrizte meghatározó szerepét a település munkavállalói számára. Saját agyagbányája, mely közvetlenül a gyár mellett található, több évtizedre biztosítja a téglagyártás alapanyagát, és ezáltal az itt dolgozók megélhetését is. A jelenlegi 45-50 fős állományi létszám mintegy negyede helyi lakos, míg a többiek a környékbeli településekről járnak be dolgozni. A kisméretű téglák mellett termékeik közt megtalálhatóak a nagyméretű tömör téglák, ikersejt téglák, válaszfal téglák és a különböző méretű falazóelemek is. 

10.Banya-kep-768x1024

kép 1 / 1

A Serényfalvi agyagbánya

László János 2013 óta tulajdonos ügyvezető a gyárban, ahol kezdetben bányaműveléssel foglalkozott, majd lépésről lépésre építette fel karrierjét.  

„Munkánk alapelve a folyamatos fejlesztési lehetőségek, új eljárások felé való haladás, melyek segítik vállalatunkat több felhasználási lehetőséggel rendelkező termékek előállításában, valamint a hosszú távú fejlődésben.” (László János, ügyvezető)

Az Északmagyar Téglaipari Kft. az utóbbi években több olyan beruházást valósított meg, ami a gyártás korszerűsítését és a termelékenység növelését szolgálja, illetve, ami az energiahatékonyságot tűzte ki célul. 2023-ban üzembe helyeztek egy új törőgépet, valamint egy új hengerpárt, melyeknek köszönhetően javult az alapanyag plaszticitása, így könnyebbé vált a további feldolgozás. Az automata rakodó gépsor vezérlésének fejlesztésével korszerűbbé, üzembiztosabbá és gyorsabbá vált a rakodási tevékenység. A fejlesztés részeként felépült egy téglacsomagoló- és raktárcsarnok is, ahol helyet kapott az új, robotizált, automata csomagoló-és fóliázórendszer. Ezzel a beruházással jelentősen nőtt a készáru-kiadás hatékonysága és minősége.

11.Automatikus-csomagolo-es-foliazorendszer2

kép 1 / 3

A 2023-ban átadott új csarnok

A téglagyár a felhasználásra kerülő különböző energiahordozók minél nagyobb részét szeretné kiváltani megújuló energiával. A kiépített napelemes rendszer a telephelyen felhasznált villamosenergia jelentős részét előállítja. A telepített napkollektorok az irodaépület melegvíz ellátására segítenek rá nagymértékben, míg a faapríték kazán az üzemcsarnok, ezen belül a szárítóhelyiség fűtését veszi át 50 százalékban. 

A „putnoki téglagyár” több mint 120 éve adja át generációról generációra a legrégebbi építőanyagunk, a tégla gyártásának tudását, megélhetést nyújtva a környéken élőknek.   Hagyományos kisméretű tégláit számos műemléki épület fala őrzi.

14.-Lovagi-Tornak-Tere

kép 1 / 3

Diósgyőr, Lovagi Tornák Tere

Forrás: Északmagyar Téglaipari Kft.

Felhasznált irodalom: Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népéletre- Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)