Téglagyár az északi határon – Az Északmagyar Téglaipari Kft. története
2024.03.21.
Serényfalva a Putnoki-dombságban, a Keleméri-patak völgyében fekszik, nem messze a szlovák határtól. A térség legrégebbi ipari vállalatai közé tartozik az itt működő, sokak által putnoki téglagyárként ismert üzem, amit gróf Serényi Béla, Putnok és Serényfalva földesura alapított a 19.század végén. A téglagyártás még a település címerében is megjelenik, egy téglákból kirakott pajzslap szimbólumaként.
A téglagyár történetének kezdete 1834-re datálható, amikor gróf Serényi Alajos kastély építésébe kezdett Putnokon. Ebben a korban a gróf Serényi család volt a földesura Putnok egy részének és Málénak, a mai Serényfalvának (a falu egyébként az ő tiszteletükre kapta mai nevét). A kor bevett gyakorlata volt, hogy a nagyobb építkezéseik mellett az uradalmak téglaégetőket hoztak létre saját szükségleteik kielégítésére. Így történt ez Putnokon is, ahol a környék rendkívül gazdag volt jó minőségű agyagban. A kastély és melléképületei megépítését követően, a téglaégető továbbműködött, ahol téglát és cserépzsindelyt gyártottak megélhetést biztosítva a környéken élőknek.
A gyár alapításának éve pontosan nem ismert, de 1900-ban már működött, 37 alkalmazottal, akik Putnokról és a szomszédos Bélatelepről jártak dolgozni nap mint nap, 5km-t megtéve gyalog, reggel és este. Az üzem az évek során számos fejlesztésen ment keresztül, a legnagyobb gróf Serényi Béla, Putnok és Serényfalva földesura nevéhez fűződik. Az igen népszerű uraságot óriási tisztelet övezi, aki földbirtokosként, országgyűlési képviselőként és Tisza István első kormányának, majd az Esterházy kormánynak a kereskedelmi minisztereként is sokat tett a település fejlődéséért és a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében. 1903-ban a téglagyár a Fülek-putnoki Agyagipari Rt. egyik üzeme volt, de 1908-tól, már önállóan működött Putnoki Építőipari Rt. néven, 96 alkalmazottal.
A gyárat 1948-ban államosították. Az ’50-es évekig a termelés, az agyag bányászása, feldolgozása -az őrlés és sajtolás kivételével- nehéz fizikai munkával, kézzel történt. A téglákat úgynevezett szabadszárítókban és fedett színekben szárították ki, majd kézi rakással Hoffmann kemencékbe tették és kiégették. 1987-től jelentős korszerűsítésekre került sor. Gépsorait automatizálták, így évente 13 millió kisméretű téglát és falazóblokkot lett képes gyártani, megsokszorozva korábbi termelését. Az ország legkorszerűbb, 237 főt foglalkoztató gyára volt.
Két év múlva, a rendszerváltás következtében a térség gazdasága összeomlott. Az akkor már Északmagyari Téglaipari Rt. néven működő gyárnak azonban sikerült talpon maradni. Az újonnan üzembe helyezett, üreges tégla gyártósor ugyan leállt, de a kisméretű téglákat továbbra is gyártották. A mai napig ez a cég fő profilja. Kémények, pillérek, koszorúk, áthidalók, melléképületek építéséhez használják, de a legnagyobb felvevőpiacot a műemlékvédelmi építkezések jelentik.
A vállalat jelenleg teljes egészében magyar tulajdonban, az Északmagyar Téglaipari Kft. keretei között működik. A téglagyár továbbra is megőrizte meghatározó szerepét a település munkavállalói számára. Saját agyagbányája, mely közvetlenül a gyár mellett található, több évtizedre biztosítja a téglagyártás alapanyagát, és ezáltal az itt dolgozók megélhetését is. A jelenlegi 45-50 fős állományi létszám mintegy negyede helyi lakos, míg a többiek a környékbeli településekről járnak be dolgozni. A kisméretű téglák mellett termékeik közt megtalálhatóak a nagyméretű tömör téglák, ikersejt téglák, válaszfal téglák és a különböző méretű falazóelemek is.
László János 2013 óta tulajdonos ügyvezető a gyárban, ahol kezdetben bányaműveléssel foglalkozott, majd lépésről lépésre építette fel karrierjét.
„Munkánk alapelve a folyamatos fejlesztési lehetőségek, új eljárások felé való haladás, melyek segítik vállalatunkat több felhasználási lehetőséggel rendelkező termékek előállításában, valamint a hosszú távú fejlődésben.” (László János, ügyvezető)
Az Északmagyar Téglaipari Kft. az utóbbi években több olyan beruházást valósított meg, ami a gyártás korszerűsítését és a termelékenység növelését szolgálja, illetve, ami az energiahatékonyságot tűzte ki célul. 2023-ban üzembe helyeztek egy új törőgépet, valamint egy új hengerpárt, melyeknek köszönhetően javult az alapanyag plaszticitása, így könnyebbé vált a további feldolgozás. Az automata rakodó gépsor vezérlésének fejlesztésével korszerűbbé, üzembiztosabbá és gyorsabbá vált a rakodási tevékenység. A fejlesztés részeként felépült egy téglacsomagoló- és raktárcsarnok is, ahol helyet kapott az új, robotizált, automata csomagoló-és fóliázórendszer. Ezzel a beruházással jelentősen nőtt a készáru-kiadás hatékonysága és minősége.
A téglagyár a felhasználásra kerülő különböző energiahordozók minél nagyobb részét szeretné kiváltani megújuló energiával. A kiépített napelemes rendszer a telephelyen felhasznált villamosenergia jelentős részét előállítja. A telepített napkollektorok az irodaépület melegvíz ellátására segítenek rá nagymértékben, míg a faapríték kazán az üzemcsarnok, ezen belül a szárítóhelyiség fűtését veszi át 50 százalékban.
A „putnoki téglagyár” több mint 120 éve adja át generációról generációra a legrégebbi építőanyagunk, a tégla gyártásának tudását, megélhetést nyújtva a környéken élőknek. Hagyományos kisméretű tégláit számos műemléki épület fala őrzi.
Forrás: Északmagyar Téglaipari Kft.
Felhasznált irodalom: Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népéletre- Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)