Újjáéled az elfeledett zsinagóga

Budapest ostroma alatt bombatalálat érte a tetőzetet, éppen a tóraszekrény fölött, és az épület állaga a világháború után is folyamatosan csak romlott. A holocaustot túlélő hívek és leszármazottaik közül számosan Izraelbe vagy Nyugatra vándoroltak ki az ’56-os forradalom után, a megfogyatkozott közösség pedig csak a pusztítás részleges javítására volt képes.

A hatvanas években az IKV vette át az épület kezelését, amely a nagyobb károkat ugyan helyrehozta, de az elhagyatott épületben a beázások, a vadgalambok és kóbor állatok óriási károkat okoztak. 1988-ban az állami Alba Regia vállalat vette meg az épületet, amely rendezvény- és irodaházzá alakította volna át a zsinagógát, ám ténykedésük csupán abban merült ki, hogy egyszerűen lerombolták a tóraszekrényt… A cég az 1990-es években tönkrement, az imaház pedig 2005-ben visszakerült végre a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába.

Hosszas gondolkodás és tárgyalás után 2015-ben a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, Toronyi Zsuzsanna szakmai koncepciója alapján született meg egy egyedülálló támogatási megállapodás a kormány és a hitközség között. A szerződés 3,2 milliárd forintot biztosított az épületegyüttes teljes műemléki rekonstrukciójára, és a közművelődési tartalmak (múzeum és rendezvénytechnika) kiépítésére. A felújítás 2016-ban indult el. A munka kezdetén a kivitelező Laki Épületszobrász Zrt. szörnyű állapotokkal szembesült: az épület lomosan, koszosan, elhanyagoltan várta sorsa jobbra fordulását. A zsinagógatér beázott, a női karzat fa gerendaszerkezete nagyon meggyengült, olyannyira, hogy a karzati részre már nem is lehetett felmenni. A gipszdíszítés és festés nagy felületeken sérült meg, egyedül a pince maradt jó állapotban.

Az elpusztított tóraszekrényről több fényképet is találtak, ám rekonstrukciója így is gondot jelentett, hiszen korabeli terv nem maradt fönn róla. Legalább ugyanekkora problémát jelentett a színeinek meghatározása is, mivel csupán fekete-fehér vagy megsárgult színes képek örökítették meg. Baliga Kornél belsőépítész ugyan még látta az eredeti tóraszekrényt, a szín megállapításához azonban az jelentett nagy segítséget, hogy előkerült az eredeti egy darabja, amit egy magánszemély vitt magával még a bontás idejéből.

Az utcafront felőli ablakok szárnyait újra kellett gyártani, a tokok a farestaurátori műhelyben születtek újjá, ahogy a faajtók is és a templom előcsarnokának (nartex) külső nagy ajtói is. A zsinagógatér a liturgikus szerep mellett rendezvénytérként is működik majd. – A tér közepén egy hidraulikus emelőszerkezeten kap helyet a tóraolvasó asztal (bima), ezért ha a központi tér rendezvényhelyszín lesz, a bimát a mélybe süllyesztik, és a zsinagógatér nézőtérré alakítható – mondta Kiss Henriett, a Rumbach-projekt koordinációs vezetője. A női karzat helyén Otto Wagner munkásságát, a zsinagóga és a hitközség történetét bemutató kiállítás nyílik majd.

Az épület második emeletén pihenőteret alakítanak ki kávéházzal és „beszélő tárgyakkal”. A látogatók egy elektronikus eszközön át információkat kapnak a közelükbe került tárgyakról, ha például valaki bankkártyával fizeti ki a flódniját, az eszköz tájékoztatja, hogy a kártya hologramját Gábor Dénes találta fel, a flódni pedig szimbolikus zsidó sütemény. Esernyőszerű hangharangok alatt állva a látogatók zsidó szerzők slágereit hallgathatják majd.

A homlokzaton a kőrestaurátorok Osgyányi Vilmos vezetésével feltáró vizsgálatot végeztek, ez alapján készültek el az eredeti anyaghasználatot követő kivitelezési tervek. Az elhanyagolt kertben a zöldnövényzet rendezésére volt szükség, a kerítés falának egy részén pedig látható marad a jellegzetes építésű téglafal.

Az utcafront felőli négyemeletnyi csatolmányépület, az egykori rabbilakás és iskola a felújítás után múzeumi kiállítótér, kávéház, konferenciaterem lesz. A műemléki rekonstrukció 2019 tavaszán fejeződik be, az épület teljes felújítása pedig várhatóan még decemberben elkészül.

Velkei Tamás