Sajtóközlemény, 2013. szeptember 26.: EU-források a lakásügyben a 2014-2020-as programozási időszakban

A MATÉSZ helyszínen kiosztott sajtóanyaga a 2013. szeptember 26-án, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) által a Magyar Építész Kamara épületében (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) megszervezett, a magyar lakásállományt bemutató fotókiállítás megnyitásával egybekötött sajtótájékoztatón.

A hazai épületállomány, ezen belül a lakóépületek állományának jelentős része leromlott, egyúttal energetikailag kifejezetten pazarlónak tekinthető. A magyar lakásügy számára a 2014-2020-as ciklus EU-forrásainak bevonása rendkívüli lehetőség – fő célunk annak elérése, hogy a 2014-2020 közötti időszakban megfelelő nagyságú EU-források álljanak rendelkezésre az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (felújítások és új építések) támogatására.

Ez a lehetőség csak akkor használható ki, ha Magyarország a lakásügyi fejlesztéseket megfelelő súllyal, kiemelten fontosként szerepelteti a 2014-2020-as programozási ciklus tervezési alapdokumentumaiban (Partnerségi Megállapodás, Operatív Programok).

JAVASLATOK

1) Az egyes prioritások/intézkedések között a következő beavatkozások szerepeltetése, konkrét megnevezése szükséges a tervezési alapdokumentumokban:

1.1) Épületek energetikai korszerűsítése
Ennek során egyúttal az „épületenergetikai korszerűsítés” fogalmának pontosítása szükséges: a felújításon kívül az energiahatékonysági szempontoknak megfelelő helyettesítő új építés is kerüljön be a korszerűsítés fogalomkörébe. Rendkívül fontos, hogy azokban az esetekben, amikor egy leromlott, energetikailag pazarló épület korszerűsítéséről születik döntés, akkor a felújítás és a helyettesítő új építés egyenrangú alternatívák legyenek, közülük a legoptimálisabb megoldást lehessen választani. Megóvandó építészeti értékek (pl. műemléki épületek) esetében az épületek megőrzése, felújítása fontos feladat, egyébként azonban a gazdaságossági szempontok kell, hogy előtérbe kerüljenek. A cél az, hogy ezekben az esetekben a leginkább költséghatékony megoldás mellett születhessen megalapozott döntés (ld. pl. 2010/31 EU Irányelv, Preambulum, 10. bekezdés: „a költségek szempontjából optimális egyensúly jöjjön létre a szükséges beruházások és az épület teljes élettartamára vetített energiaköltség-megtakarítás között”). Egyes esetekben a felújítás, más esetekben a helyettesítő új építés jelent gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldást. Új építés esetén is minimum a felújításokhoz kapcsolódó támogatásoknak kell rendelkezésre állniuk.

1.2) Energiahatékony új épületek építése, ezen belül energiahatékony bérlakások építése
A bérlakásépítés rendkívül fontos az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a társadalmi és munkaerő-mobilitás elősegítése szempontjából. A bérlakásépítés különböző tulajdonosi formában valósítható meg, pl. az állam (Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program), az önkormányzatok (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program), illetve a vállalkozások (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) beruházásai révén.

2) A betervezett lakásügyi beavatkozásokhoz megfelelő nagyságú, jelentős mennyiségű EU-forrás hozzárendelése szükséges.
Erre nem csak az épületállomány leromlott állapota miatt, hanem Magyarország kapcsolódó célkitűzéseinek (pl. primer energiafelhasználás és CO2 kibocsátás csökkentése, energiahatékonyság növelése) elérése érdekében van szükség – az energiahatékonyság területén az egyik legnagyobb potenciált az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (épületek energetikai felújítása, energiahatékony új épületek építése) jelentik. További fontos szempont, hogy minél nagyobb mértékű támogatás jusson azokra a fejlesztésekre, amelyek kiemelkedő befektetés/megtérülés arányt eredményeznek. A lakásügyi fejlesztéseket ösztönző támogatások jelentős addicionális költségvetési bevételt hoznak amellett, hogy további gazdaságfejlesztési hatást is generálnak, ezért ehhez a területhez jelentős mennyiségű forrást szükséges hozzárendelni.

A tervezési folyamat minősége, az elkövetkező néhány hónap során meghozott döntések meghatározzák a magyar lakásügy (és ezáltal az építésgazdaság) jövőbeli helyzetét, lehetőségeit.

Magyar Téglás Szövetség

Ha tetszett a cikk, ezek is biztosan fognak:

Lezajlott „Az építésgazdaság és a lakáspolitika kitörési pontjai az Európai Unió 2014-2020 programozási időszakában” c. konferencia MATÉSZ-TLE-MÉASZ közös állásfoglalás: építésgazdasági célok a 2014-2020 közötti EU programozási ciklusban Előremutató kezdeményezés, közös gondolkodás: sikeresen lezajlott az „Uniós források a lakásügyben (2014-2020)”  konferencia