Családi házak téglafalazata – falazattípusok és kiválasztási szempontok

A megfelelő falazattípus kiválasztásakor figyelembe kell venni az épület hatásos hőtároló tömegét is. Ha egy ház fűtött térrel határos felületei tömegük alapján „nehéz”-nek minősülnek, akkor fűtési és hűtési energiaigénye is kisebb lesz az azonos hőszigetelő képességű, de könnyebb szerkezetekkel megépült épületéhez viszonyítva. Ha egy nehéz épületszerkezetekkel megépített, felfűtött házban kikapcsoljuk a fűtést, a ház annál tovább lesz meleg, minél nagyobb az épülethatároló szerkezeteinek – amelybe a külső fal is tartozik – az együttes tömege. Azonos hőszigetelő képesség mellett tehát előnyös minél nagyobb tömegű falat építeni, amelynek a hatásos hőtároló képessége is nagyobb. A magyar szabályozás a közel nulla energiafogyasztású épületek esetén – helyesen – már ösztönzi a nehéz épületek építését!

Falvastagság
Régen a falvastagság növekedése egyet jelentett a fal tömegének növekedésével, de ez ma már nem igaz. Léteznek ugyan 50 cm vastag fal építésére alkalmas téglák kiváló hőszigetelő képességgel, de más esetben ez az érték 30 cm-es téglafalon 20 cm-es hőszigeteléssel adódik. A két falnak csak a telekből elfoglalt területe egyezik meg, az első tömege lényegesen nagyobb. Amikor a beépített terület fontos szempont, olyan téglát érdemes választani, amelyre az ugyanolyan hőszigetelő képesség eléréséhez kevesebb hőszigetelést kell ragasztani: azaz okostéglát.

Páratechnikai tulajdonság
A lakásban keletkező pára jelentőségét sajnos a legtöbben alábecsülik, és ebből következően nem veszik számításba. A lakás több helyiségében nagyobb páratartalommal kell számolni, ezért ha e helyiségek külső térrel határosak, gondot kell fordítani a páratechnikai méretezésre. Ezek a lakás úgynevezett gyenge pontjai, így olyan falazatot kell építeni mindenütt, ami ezeknél a helyiségeknél is megfelelőnek bizonyul. Az alapelv az, hogy belülről kifelé egyre kisebb páradiffúziós ellenállású rétegek legyenek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor párazáró réteggel kell megakadályozni a pára bejutását a szerkezetbe. Szellőztető berendezés esetén a páratartalom általában nem okoz problémát, de ilyen berendezés építése családi házak esetén hazánkban még ritka.

Kivitelezési hibák elkerülése
A kivitelezési hibákat mindenki szeretné elkerülni: ehhez be kell tartani a gyártók előírásait. A hőszigetelő réteg nélküli, kétoldali hagyományos vakolatokkal ellátott falakat már régóta készíti a hazai kivitelezői ipar, és ez az oktatásban is nagy múltra tekint vissza, ezért a kivitelezési hibák esélye itt tűnik a legkisebbnek. Új helyzetet teremtett pár évvel ezelőtt a munkaerőhiány az építőiparban, ezért a gyors, kevesebb emberi erőforrást igénylő falazási módok (például a csiszolt tégla ragasztása) még inkább terjednek.

Időtállóság, hosszú élettartam
A külső homlokzattal szemben támasztott legfontosabb követelmény az időtállóság és a hosszú élettartam. Téglafalazatok esetén két kiemelkedő megoldást említhetünk ebből a szempontból. Vitathatatlanul a legtartósabb a klinkertéglával burkolt, időtlen szépségű homlokzat, amit száz év múlva sem kell felújítani, ám magas beruházási költséggel kell számolni. A fokozott hőszigetelő képességű téglákra kívül elegendő a hőszigetelő vakolat, ami szilárd, mechanikai sérüléseknek ellenáll, így az ilyen falazat várható élettartama szintén nagyon hosszú.

Építési költség
Az első otthonukat építők sokszor túlbecsülik a külső falak építési költségét a ház teljes építési költségéhez viszonyítva, pedig ez az esetek többségében 3-5 % között van. Természetesen a 0,24 W/m2K követelménynél jobb hőszigetelő képességű falazat is építhető, aminek a hozadéka az alacsonyabb energiafogyasztás lehet, de ilyenkor mérlegelni kell a többlet beruházás összege és a hosszútávú használat során az alacsonyabb fűtésszámlában realizált megtakarítás arányát. Azokban az országokban, ahol már sok tapasztalat gyűlt össze erről, azt állítják, hogy a homlokzatra ragasztott hőszigetelőanyag vastagsága növelésének pénzügyi szempontból akkor van értelme, ha olyan jó hőszigetelő képességű házat építünk, ahol már nem szükséges fűtési rendszert építeni (nincs kazán), így annak a teljes költsége megspórolható. Ha azonban fűtési rendszert és vastag szigetelést is készítünk, az már nem lesz gazdaságos.

Három téglafalazat-típus bemutatása és értékelése

Ráragasztott homlokzati hőszigeteléssel ellátott téglafal
Jelenleg a leggyakrabban használt falazati konstrukció Magyarországon a ráragasztott homlokzati hőszigeteléssel ellátott téglafal: ekkor a 30 vagy 38 cm vastag téglafalra polisztirol vagy kőzetgyapot alapanyagú külső hőszigetelést ragasztanak. Ha a felhasznált tégla hőszigetelő képessége jobb, akkor vékonyabb külső hőszigetelés is elegendő, így a falvastagság csökkenthető, ami azonos beépített terület esetén nagyobb hasznos lakóteret eredményez. A leggyakrabban előforduló kivitelezési hiba ennél a falazattípusnál az, ha a hőszigetelés alatt nem készítenek légzáró vakolatot: ez energetikai és páratechnikai problémákat okozhat. Ennek a falazatnak a várható élettartama a három említett típus közül a legrövidebb.

Külső ráragasztott hőszigetelés nélküli téglafal: az egyrétegű és a duplafalas szerkezet
Hazánkban is elérhetők a külső ráragasztott hőszigetelés nélküli falazatok építésére alkalmas falazóelemek, amelyek alternatívát nyújtanak azoknak az építkezőknek, akik fokozottan energiatakarékos otthont szeretnének, de a monolit, vagyis egyrétegű falszerkezetet részesítik előnyben. Ezek a falazóelemek tisztán kerámia alapanyagból vagy hőszigetelő anyaggal kitöltött változatban, 38, 44 és 50 cm-es vastagságban kaphatók, és gondosan megtervezett üregszerkezettel rendelkeznek. Kívül szilárd, időtálló és mechanikai sérüléseknek ellenálló vakolattal készülnek, így élettartamuk alapján középutat jelentenek a három falszerkezet között. Jól megválasztott külső és belső vakolattal ez a falazat kiváló páratechnikai tulajdonsággal rendelkezik. Ebbe a családba tartoznak a hasonló tulajdonsággal bíró, ún. duplafalas szerkezetek is, két szorosan egymás mellé épített fallal, amelyek verhetetlenek a hőtároló tömeg szempontjából.

Klinkertégla homlokzatburkolattal ellátott téglafal: az átszellőztetett légréssel épített és a maghőszigetelt falazat
A klinkertégla homlokzatburkolattal ellátott, átszellőztetett légréssel épített falazatok esetében a tartófalak jellemzően vékonyabbak, 25 vagy 30 cm vastagok. A három falazattípus közül ezek rendelkeznek a legjobb páratechnikai tulajdonságokkal, továbbá időtállóak, a ház egész élettartama alatt nem igényelnek karbantartást. Műszakilag és az élettartam szempontjából is a legjobb választást jelentik, de a magas beruházási költség miatt ezeket elég ritkán építik. Magyarországon nem terjedt el a téglaburkolattal ellátott faltípusnak az átszellőztetett légrés nélküli változata (az ún. maghőszigetelt falazat), de megfelelő rétegrend és hőszigetelő anyag esetén ez is alternatíva lehet.

Összefoglalás
A megfelelő falazat kiválasztásának nehézsége abból is ered, hogy kevés kötelező, a lehetőségeket leszűkítő szempont van. A bekerülési költség lehet a legerősebb szempont és a rangsorolás alapja, de ekkor kiesnek azok a falszerkezetek, amelyek más szempontokból hosszú távon is tökéletes, kompromisszummentes megoldást jelenthetnek. Ha az ár és a műszaki paraméterek szempontjából középutat jelentő megoldások mellet döntünk – ez a legjellemzőbb – akkor még mindig tovább kell vizsgálódnunk: van-e megfelelő szakértelemmel rendelkező, megbízható munkaerő, ugyanis ez sem elhanyagolható szempont. 
Végezetül egy általános megállapítás: érdemes megbízható gyártót választani a falazóelemek vásárlásakor, amely szigorú minőségellenőrzést üzemeltet a termék gyártásától a fogyasztóhoz történő kiszállításig, hiszen a falazatot építés után már nem lehet kicserélni.

Vidóczi Árpád